Egyre melegebbek a nyarak, a legtöbb oktatási intézmény pedig nem rendelkezik légkondicionálóval, illetve számos épületnek nem megfelelő a hőszigetelése sem – mondta az InfoRádióban a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.

Idén a megszokottnál jóval tovább, június 21-ig tart a tanév a köznevelésben. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint okozhat bizonyos problémákat, kellemetlenségeket ez a minisztériumi döntés. Korábban a szakképzésben és a köznevelésben tanulók számára is ugyanaz a tanévi rend volt érvényes, ez azonban a szakképzési törvény 2023-as módosításával megváltozott. Az intézkedést azzal indokolta a kormányzat, hogy a szakképzésben tanulóknak nyáron szakmai gyakorlaton kell részt venniük, amit a korábbi köznevelési tanév rendje nem vett figyelembe, az új viszont már igen. Ennek megfelelően már az idei tavaszi szünet is eltérően alakult: a köznevelésben tanulók számára március 28-tól április 7-ig, míg a szakképzésben tanulóknak március 28-tól csak április 3-ig nem volt tanítás.

A PSZ alelnöke az InfoRádióban elmondta: azzal, hogy a minisztérium ezzel a lépéssel különválasztotta a szakképzést és a köznevelést, a szakképző iskolákban a megszokott időben, június közepén ér majd véget idén is a tanév, a köznevelésben viszont egy héttel később. Gosztonyi Gábor szerint ez okozhat problémákat, ugyanis egyre melegebbek a nyarak,

a legtöbb oktatási intézmény pedig nem rendelkezik légkondicionálóval.

Az elmúlt időszakban ugyan több hazai intézmény területén kialakítottak konténertantermeket, ahová légkondicionálókat is beszereltek, a hagyományos épületekben azonban a legtöbb helyen ez nem megoldott.

Gosztonyi Gábor felhívta a figyelmet arra is, hogy az oktatási intézmények többsége panelépület, melyeknek nem túl jó a hőszigetelésük.

Attól tart, hogy június közepén, végén hőgutát kaphatnak a diákok az iskolákban.

A PSZ alelnöke hozzátette: a megszokotthoz képest egy héttel később tartják a középszintű szóbeli érettségiket is, és jelen pillanatban még nem lehet tudni, hogy ez milyen kihatással lesz a felsőoktatási jelentkezésre.

Mint mondta, világos, hogy ezzel a minisztériumi intézkedéssel hosszabb lett a téli és a tavaszi szünet, de szerinte előbbi esetében nem igazán sikerült elérni a legfőbb célt, vagyis a fűtési költségeken való spórolást. „Nyugodtan be lehetett volna fejezni a jelenlegi tanévet a normális időszakban úgy is, hogy az említett szünetek hosszabbak, de ahhoz egy jóval hatékonyabb, a XXI. századi körülményeknek megfelelő tantervet kellett volna kidolgozni” – összegzett Gosztonyi Gábor.

Forrás: Infostart.hu