A rugalmas magyar szabályozás lehetővé teszi, hogy a munkáltatók a folyamatos munkamenet biztosítása érdekében munkaidőkeretben foglalkoztassák dolgozóikat.

 Szakmai videósorozatunk következő részében dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője az automatikus részletfizetés szabályait ismerteti. Kiderül, hogy cégek és magánszemélyek milyen feltételek mellett, milyen összeghatárig, milyen időtartamra kérhetnek adótartozásukra automatikusan járó részletfizetést.

Mégsem kell minden büfésnek szakképesítés. Az innovációs tárca gyorsan reagált.

Közleményben hívta fel a figyelmet a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) arra, hogy milyen problémák merülhetnek fel a kormány által meghirdetett személyijövedelemadó(szja)-visszatérítésnél. 

A koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében, habár erre nincs jogszabályi előírás, számos munkáltató dönt úgy, hogy a munkavállalóknak bizonyos időszakonként koronavírus tesztelésen kell részt venniük. Kérdés azonban, hogy milyen szabályok vonatkoznak a munkahelyi tesztelésekre. Kötelezhető-e a munkavállaló a teszt elvégzésére? Ki viseli a tesztelés költségeit? Munkaidőnek minősül-e a tesztelés ideje? Az ado.hu cikke.

Akkora felháborodást váltott ki az a szeptember 1-jével hatályba lépett rendelet, melynek értelmében a hideg-meleg ételek, italok és cukrászati termékek készítését kizárólag szakképesítéssel rendelkező személy végezheti, ellehetetlenítve ezzel az egyébként is munkaerőhiánnyal sújtott vendéglátás nagy részét, hogy meghátrálni látszik a kormány.

Fejenként legalább 80-100 ezer forintot, esetenként akár 800 ezer forintot is követelne a dolgozóktól több tucat autóipari, gépipari és elektronikai cég a Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint – értesült a Népszava. A szervezet alelnöke szerint ez törvénytelen, és a le nem dolgozott órákat el kell könyvelni veszteségként. Az ATV Híradója által megkérdezett ügyvéd azt mondta: önmagában nem jogsértő a levonás. A szaktárca megkeresésünkre úgy reagált: megvizsgálják, hogy a munkaidőkerethez kapcsolódó elszámolások a jogszabályi előírásoknak megfelelően készülnek-e el, ha nem, a tárca megfontolja további lépések lehetőségét.

Törvénytelenségre készül több tucat autóipari, gépipari és elektronikai cég a munkaidőkeretek kifutása kapcsán a Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint. Rengeteg munkaórát nem tudtak ugyanis munkavállalóikkal ledolgoztatni az elmúlt másfél évben a koronavírusjárvány korlátozásai, majd az egyre súlyosbodó alkatrészhiány miatti gyárleállások következtében. Ezeket a mínusz órákat pedig most ki akarják fizettetni a munkavállalókkal egy – a szakszervezetek által csak rabszolgatörvényként emlegetett - 2018 végi törvénymódosításra hivatkozva. A többségen legalább 80-100 ezer forintot akarnak behajtani, de van, akitől 600-800 ezer forintot is követelhetnek – mondta a Népszavának László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, aki szerint a probléma több mint 10 ezer dolgozót érint. 

 

A GDPR nagyobb hangsúlyt fektet az adatbiztonság területére, ami egyrészről megjelenik abban, hogy a jogszabály részletesebb, pontosabb szabályokat tartalmaz ezen a területen, másrészről olyan új intézményeket, kötelezettségeket vezet be, amelyek elősegítik az adatbiztonsághoz történő tudatosabb hozzáállást. Ez utóbbira példa az adatvédelmi incidensek bejelentésének, kezelésének a kötelezettsége. A jogalkotó az információbiztonság területén régóta ismert jó gyakorlatot illesztett bele az adatvédelmi rezsimbe. Ennek megfelelően az adatvédelmi incidensek azonosítása és kezelése támaszkodhat az információbiztonsági incidensek azonosításának és kezelésének gyakorlati tapasztalataira. Részletet közlünk a Wolters Kluwer Kft. gondozásában megjelent Magyarázat a GDPR-ról c. könyvből.

 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) online nyomtatványkitöltőj, az ONYA júliusi bevezetése óta egyre több ügyfél választja az AUTRESZ-adatlapot, amiből hetente 8-10 érkezik be a Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatóságra.