A munkajog rendeltetéséről, az uniós jogról és joggyakorlatról, a hazai joggyakorlatról, a munkaszervezés számos kérdéséről szólt előadásában dr. Sipka Péter a XVIII. Magyar Munkajogi Konferencián. Az ado.hu szakmai írása.
A munkáltatóknak alaposan meg kell vizsgálniuk minden munkakör esetében, hogy egyáltalán muszáj-e bevezetni a kötelező oltást vagy van más megoldás. És csak az oltás előírása után kérdezhetnek rá, ki van egyáltalán már beoltva. Aki úgy látja, jogtalanul írták elő számára az oltást, bírósághoz fordulhat vagy azonnal felmondhat.
A tankerületi központok elkezdték kézbesíteni az oktatási intézményeknek a kötelező oltásokról a tájékoztatót. A hvg.hu birtokába kerül levél részletezi, meddig kell beoltatniuk maguknak az iskolák munkatársainak, ahhoz, hogy tovább dolgozhassanak – olvasható a HVG-ben.
Sokakat érint a korhatár előtti ellátás melletti keresőtevékenységre vonatkozó kereseti korlátozás. Tekintsük át, melyek a legfontosabb tudnivalók.
Mit tehet meg a munkáltató és mit nem? Milyen következményekkel kell számolnia? Mit tehet a dolgozó, ha elrendeli a munkáltatója az oltás felvételét? A novembertől hatályos kormányrendelet pontosított, finomított az eddig is adott elvi lehetőségen, hogy a munkáltató elrendelje az oltást. A korábbi bizonytalanságok egy része azonban még mindig fennáll, sőt, új jogértelmezési problémák is keletkeztek. A Pozderka ügyvédi iroda szakjogászát, dr. Nagy Bencét kérdeztük, mit jelent a gyakorlatban a munkáltatók által elrendelhető kötelező oltás. A 24.hu cikke.
Az Alkotmánybíróság a napokban bírált el egy olyan jogvitát, amelyben a csecsemőgondozási díjra jogosult anyuka sokkal kisebb összeget kapott ellátásként, mint amely a számára igazságos lett volna. Úgy tűnt, hogy az ellátást egy rossz jogszabályi konstrukció korlátozta, de végül kiderült, hogy nem ez a valódi ok, hanem az, hogy a jogalkotó nem akar igazságos lenni, az Alaptörvény pedig nem akar igazságosságot biztosítani a szociális ellátásokkal kapcsolatban. A jogrendszerben benne maradó akna feltehetőleg sok nőt érinthet még Magyarországon. A Mérce cikke.
A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. Érdemben különbözhet a nyugdíj, ha a korhatárt elérők idén, 2021-ben, vagy 2022-ben vonulnak nyugdíjba - írja az ado.hu.
A várandós munkavállalók foglalkoztatásának szabályai körül még mindig sok bizonytalanságot tapasztalhatunk. A várandósság egy csodálatos időszak a szülők életében, azonban fontos tisztában lenni azzal is, hogy ezen átmeneti időszakban milyen szabályok vonatkoznak a kismamák foglalkoztatására. Esetükben rendkívül fontos egészségük megóvása, így szigorú szabályok vonatkoznak rájuk – írja a das.hu.
Lehet-e úgy egyszerűsíteni a munkaidő-nyilvántartást, hogy a munkáltató már a nap elején feltünteti rajta a munkavégzés befejezésének időpontját is, s alá kell-e írattatni naponta a jelenléti ívet a munkavállalóval? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
Azt már a jogalkotó is tudta, hogy egy gyerek sok gonddal jár, több gyerek pedig még több gonddal. Pont ezért a jelenleg hatályos magyar munkajogi szabályozás, a háztartásban nevelt gyermekek után plusz szabadnapokat ad a szülőknek, hogy kipihenhessék a gyerekekkel járó fáradalmakat. Egy hagyományos apa-anya-gyerekek felállásban nem kérdéses, hogy a pótszabadság miként vehető igényben, azonban az egyre jobban elterjedő mozaikcsaládok esetén felmerül a kérdés, hogy melyik gyerek számít jogilag a pótszabadság tekintetében és melyik nem.
© 2025 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu