A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény (a továbbiakban: adókedvezmény, vagy FEOR kedvezmény) már több, mint 8 éve megtalálható a magyar jogszabályi rendszerben, de átfogó, a jogszabályi rendelkezéseken túl a hatósági hozzáállást és a gyakorlati részleteket is bemutató cikk még nem jelent meg ezzel kapcsolatosan. Cikksorozatunk második részében gyakorlati kérdésekkel foglalkozunk. Az ado.hu írása.

A szeptemberi iskolakezdéssel egy időben több nagyvállalatnál elindult a szabályozott hibrid működés. 2020. március közepétől mostanáig 18 hónap telt el, és ezalatt sok minden változott. Az járvány első szakaszában, a hirtelen átállás meglepően jól ment, mert nem volt más választásunk. Tavaly nyáron és ősszel megengedő módban dolgozhattunk, azaz, aki akart, bement, aki teljes időben otthonról akart dolgozni, az akár másfél éve be sem tette a lábát az irodába. Most jön, vagy már itt is van egy új működési mód: a munkáltató által szabályozva egyensúlyt kell találni az irodában és home office-ban töltött napok között.

Szükség lenne a nyugdíjrendszer érdemi változtatására, mert jelenlegi formájában belátható időn belül fenntarthatatlan lesz. Hogyan csinálják másutt, és hogyan kellene nálunk? A Nyugdíjguru.hu oldalon Farkas András nyugdíjszakértő fejti ki álláspontját – írja a ProfitLine.

Az alkotmányjogi panasz benyújtója szerint a kormány a rendelettel visszaélésszerűen kényszeríti az egészségügyben dolgozó munkavállalókat a védőoltásra – írja a HVG.

A hagyományos modell a foglalkoztatásban az egy munkáltató és egy munkavállaló kapcsolata. Azonban egyre gyakoribb, ha a munkáltatói oldalon többen vesznek részt, illetve ha egy iskolaszövetkezet a közvetítő munkavállaló és munkáltató között.

A munka törvénykönyve előírja a munkaviszonyából kilépő munkavállalónak, hogy szabályszerűen „le kell szerelnie”, azaz munkakörét az előírt rendben át kell adnia, és a munkáltatóval elszámolni. Az alábbiakban áttekintjük, mit is takar e kötelezettség, és mi történhet azzal a munkavállalóval, aki ennek nem tesz eleget. Az ado.hu írása.

 Az év elejétől megemelt mulasztási bírságot kiszabó döntés adatait júliustól az igazgatási szerv nem jegyzi be a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába.

A COVID-19 jelentős változást hozott az irodahasználati szokásokban, melynek következtében hosszabb távon az úgynevezett hibrid munkavégzés hódíthat teret. De felmerülhet a kérdés, hogy miként tartható be, hogyan ellenőrizhető az irodai jelenlét egy ilyen rendszerben. Talán a legkézenfekvőbb megoldás a szinte valamennyi modern irodaház által alkalmazott beléptetőrendszer és beléptetőkártya, mellyel az ilyen épületekben dolgozó minden munkavállaló rendelkezik. A Deloitte szakértői megvizsgálták, hogy használható-e munkaidő-nyilvántartásra a kártya, és melyek a beléptetőrendszerek adatvédelmi vonatkozásai.

Öregségi nyugdíjasként (65 év felett) szeretnék 2022-ben munkát végezni a jelenlegi foglalkoztatómnál, folyamatos munkaszerződésemmel. A munkám elég sok utazással, tevékenységgel jár, baleset is előfordulhat. A munkáltatót milyen kötelezettség terheli? 15 nap betegállománnyal igazolt nem fizetett távolléttel letudja kötelességét? A felépülésig csak nyugdíjra számíthatok?

Minapi hír, hogy „viselkedési kódexet” vezettek be a Continental makói gyárában, melynek alapján a különböző üzemegységekben dolgozó kollégáknak írásos engedélyt kell benyújtaniuk munkaidőben kezdeményezett beszélgetéshez – írja a Mérce.