Fejenként legalább 80-100 ezer forintot, esetenként akár 800 ezer forintot is követelne a dolgozóktól több tucat autóipari, gépipari és elektronikai cég a Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint – értesült a Népszava. A szervezet alelnöke szerint ez törvénytelen, és a le nem dolgozott órákat el kell könyvelni veszteségként. Az ATV Híradója által megkérdezett ügyvéd azt mondta: önmagában nem jogsértő a levonás. A szaktárca megkeresésünkre úgy reagált: megvizsgálják, hogy a munkaidőkerethez kapcsolódó elszámolások a jogszabályi előírásoknak megfelelően készülnek-e el, ha nem, a tárca megfontolja további lépések lehetőségét.

Nincs megoldás a chiphiányra, hiányzik az acél, és egyre több helyen küzdenek az akkumulátor és a vezérműlánchiánnyal. Az autóiparnak az utóbbi időben egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie. Ráadásul a járványügyi korlátozások és a gyárleállások miatt több tucat autóipari cég a felhalmozódott munkaórát nem tudta ledolgoztatni munkavállalóikkal, így a cégek most arra készülnek, hogy dolgozóikkal fizettetik ki a mínusz órákat.

Vannak olyanok, akik félreértelmezik ezt a munkaidőkeretet és úgy fogja fel, hogy tartozik a dolgozó a hiányzó órákkal és ezt pénzben számolja át. És hallottunk már olyanról, ahol felajánlották, hogy kifizetheti a munkaidőkeret lejárta után részletekben a tartozását. Nagyon fontos: nem tartozik. Nem tartozik a munkavállaló

 – fejtette ki László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke.

Mint ismeretes, a rabszolgatörvénynek nevezett szabályozás 2018-ban tette lehetővé, hogy kollektív szerződés alapján akár 36 hónapra is kiterjesszék a munkaidőkeretet a gyárakban. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók akár három évig dolgoztathatóak úgy, hogy beosztásuk a munka mennyiségéhez igazodik. Azaz akkor is alapfizetést kapnak, amikor kevesebb a megrendelés, és akkor is, amikor túlóra van.

A híradónk által megkérdezett jogász, Sziklai Tamás azt mondta: önmagában nem lehet kijelenteni, hogy egy ilyen levonás törvényellenes lenne.

Abban az esetben, ha az elszámolásból az derül ki, hogy a munkavállaló kevesebbet dolgozott, mint amennyit neki menet közben számfejtett a munkáltató, akkor lehet levonásnak helye. Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy arra az időszakra, amikor nincsen egyáltalán munka, egy állásidőre járó alapbér illeti meg, és ha ezen felül teljesített menet közben kifizetéseket a munkáltató, azt utólag le tudja vonni

– magyarázta az ügyvéd.

Az ügy kapcsán megkerestük a szaktárcát. Azt írták: Az Innovációs és Technológiai Minisztérium megvizsgálja, hogy a munkaidőkerethez kapcsolódó elszámolások a jogszabályi előírásoknak megfelelően készülnek-e el. Addig is mindenkit arra kérnek, ha jogsértést tapasztalnak, jelezzék a munkaügyi hatóságnak.

A probléma egyébként közel tízezer embert érint.

Forrás: atv.hu