Idén év végéig csak az 50 ezer forint tételes adót fizető katás vállalkozókat fenyegette kettős veszedelem a nyugdíjuk tekintetében, de a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről benyújtott törvényjavaslat tükrében a 75 ezer forint tételes adót fizető katások is ebbe a körbe kerültek – hívja fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő.
Az alkatrészhiány miatt rengeteg ledolgozatlan munkaóra halmozódott fel az autó, gép- és elektronikai iparban, amelyet a cégek nem szeretnének veszni hagyni. Sajátos alkukat kínálnak – írja a Népszava.
A döntés meghozatalakor számos szempontot figyelembe kell vennie a munkáltatóknak, többek között az sem teljesen tisztázott, hogy kit terhel a felelősség amennyiben mellékhatások jelentkeznének – derül ki a Taylor Wessing ügyvédi iroda munkajogi szakértőinek elemzéséből.
Szabályszerű és elfogadható-e az, ha egy munkavállaló e-mailben küldi el a felmondását a munkáltatónak? Ebben az esetben mi számít a közlés időpontjának? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.
A munkajog rendeltetéséről, az uniós jogról és joggyakorlatról, a hazai joggyakorlatról, a munkaszervezés számos kérdéséről szólt előadásában dr. Sipka Péter a XVIII. Magyar Munkajogi Konferencián. Az ado.hu szakmai írása.
A munkáltatóknak alaposan meg kell vizsgálniuk minden munkakör esetében, hogy egyáltalán muszáj-e bevezetni a kötelező oltást vagy van más megoldás. És csak az oltás előírása után kérdezhetnek rá, ki van egyáltalán már beoltva. Aki úgy látja, jogtalanul írták elő számára az oltást, bírósághoz fordulhat vagy azonnal felmondhat.
A tankerületi központok elkezdték kézbesíteni az oktatási intézményeknek a kötelező oltásokról a tájékoztatót. A hvg.hu birtokába kerül levél részletezi, meddig kell beoltatniuk maguknak az iskolák munkatársainak, ahhoz, hogy tovább dolgozhassanak – olvasható a HVG-ben.
Sokakat érint a korhatár előtti ellátás melletti keresőtevékenységre vonatkozó kereseti korlátozás. Tekintsük át, melyek a legfontosabb tudnivalók.
Mit tehet meg a munkáltató és mit nem? Milyen következményekkel kell számolnia? Mit tehet a dolgozó, ha elrendeli a munkáltatója az oltás felvételét? A novembertől hatályos kormányrendelet pontosított, finomított az eddig is adott elvi lehetőségen, hogy a munkáltató elrendelje az oltást. A korábbi bizonytalanságok egy része azonban még mindig fennáll, sőt, új jogértelmezési problémák is keletkeztek. A Pozderka ügyvédi iroda szakjogászát, dr. Nagy Bencét kérdeztük, mit jelent a gyakorlatban a munkáltatók által elrendelhető kötelező oltás. A 24.hu cikke.
Az Alkotmánybíróság a napokban bírált el egy olyan jogvitát, amelyben a csecsemőgondozási díjra jogosult anyuka sokkal kisebb összeget kapott ellátásként, mint amely a számára igazságos lett volna. Úgy tűnt, hogy az ellátást egy rossz jogszabályi konstrukció korlátozta, de végül kiderült, hogy nem ez a valódi ok, hanem az, hogy a jogalkotó nem akar igazságos lenni, az Alaptörvény pedig nem akar igazságosságot biztosítani a szociális ellátásokkal kapcsolatban. A jogrendszerben benne maradó akna feltehetőleg sok nőt érinthet még Magyarországon. A Mérce cikke.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu