Továbbra is az építőiparban a legelterjedtebb a feketemunka – bár a nagy számok  mögött nagy arányú ellenőrzés is áll, hiszen az ágazat kevésbé szenvedte meg a járványt, a tavalyi munkaügyi ellenőrzések harmada így az építőiparban történt, ezek alapján pedig az ágazatban a fekete foglalkoztatás 2017 óta tapasztalt csökkenése megállt, és immár 42 százalékos.

A vendéglátásban ezzel szemben „csak” minden tizedik feketemunkás dolgozik, de itt is növekedés tapasztalható: majdnem minden ötödik éttermi munkavállaló bejelentés nélkül dolgozott a koronavírus első évében, miközben 2019-ben még csak minden hatodik, hetedik dolgozóra volt ez igaz

– írja a Népszava az innovációs tárca foglalkoztatásfelügyeleti főosztályának a tavalyi évben végzett munkaügyi ellenőrzések tapasztalatait összefoglaló friss jelentése alapján.

Az elmúlt 10 évben ennél csak 2017-ben volt kicsivel magasabb az ágazaton belüli feketefoglalkoztatás, pedig 2011 óta a legkevesebb dolgozót ellenőrizték tavaly, hiszen a vendéglátóhelyek egy jelentős része tönkrement vagy bezárásra kényszerült. A növekedés mögött minden bizonnyal a koronavírus-járvány, illetve a kormányzati bértámogatások elmaradása áll: az első veszélyhelyzet kihirdetése óta kétszer is bezárni kényszerült – és jobb esetben a kiszállításra átállni képes – vendéglátóhelyek egy része csak alacsony óraszámban, illetve nem minden napra jelentette be munkavállalóit, miközben azok akár 8-12 órát is dolgoztak, vagy egyáltalán be se jelentették őket, mivel a veszélyhelyzet alatti bevételkiesés után nem tudták kitermelni a magas járulékokat.

A feketefoglalkoztatás ráadásul még kiszolgáltatottabb helyzetbe sodorhatja a vendéglátásban dolgozókat, elbocsátásuk estén ugyanis egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis összegű álláskeresési juttatásra számíthattak, ha az előző három évben nem rendelkeztek legalább 360 napos bejelentett munkaviszonnyal.

Így lehetséges az is, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál februárban nyilvántartott több mint 302 ezer regisztrált munkanélküli közül alig 78 ezren kaptak álláskeresési juttatást, több mint 147 ezer embernek pedig gyakorlatilag a semmiből kell megélnie (a többiek 22 800 forintos szociális támogatást kapnak), miközben a munkanélküliek tényleges száma jóval magasabb lehet,  hiszen sokaknak nem is érdemes bejelentkezniük – emlékeztet a lap.

Gerendai Károly étterem-tulajdonos az ATV-nek azt mondta: becslések szerint az éttermek 30-40 százaléka nem fog kinyitni a járvány után. A belföldi turizmus kivételével a turisztika szinte minden ága, de számos más szolgáltatás is a lezárások miatt lehúzta a rolót, kérdés, lesz-e ebből visszaút – mondta.

A kormány által bejelentett, eredetileg március 22-éig tartó szigorúbb korlátozásokat meghosszabbította a kormány, és lépcsős újraindítást ígért. Ehhez nagyjából az egyetlen támpont jelenleg, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ma arról beszélt:

amíg nem oltottak be minden 65 év feletti embert, addig nem lehet megkezdeni az újranyitást.

Ez semmiképp sem jó hír a szolgáltató ágazatnak, amelyet már az elmúlt két hét is súlyosan érintett: a nemrég petíciót indított szépségipari dolgozók szerint rengetegen kifogytak a tartalékaikból, családok mennek tönkre, sok szalonnak napjai vannak hátra.

A miniszterelnök elmondása szerint a kormány elfogadta az Iparkamara több javaslatát is, amelyek ésszerűsítést és árnyaltabb szabályozást céloznak meg. A boltok teljes bezárása helyett például négyzetméter alapú korlátozást kérnek; külön „plázaszabályt” is javasoltak, illetve a szolgáltatások megnyitásához szükséges sajátos szabályozási elemekre is javaslatot tettek. Ezeket holnap tárgyalja a kormány, majd várhatóan a csütörtöki kormányinfón ismerhetjük meg a döntéseket.

Forrás: Mérce