Ritkán látott közös állásponton vannak a munkaadók és a szakszervezetek a minimálbér jelentős emelését illetően, ez volt a benyomásunk a Munkástanácsok által szervezett konferencián, ahol a kormány mellett mindkét oldal képviselője jelen volt. Ugyanakkor a szociális partnerek figyelmeztetnek is, a következő évek nagy problémája várhatóan a bértorlódás lesz. A Világgazdaság cikke.

Nagyon nagy a bizonytalanság a világgazdaságban, és számos kérdőjel marad jövőre is, ennek ellenére erőltetett minimálbér-emelésre van szükség – hangzott el a Munkástanácsok Országos Szövetsége által szervezett, minimálbérről szóló konferencián, amelyen a szakszervezetek és a munkavállalói oldal mellett a kormány képviselője is jelen volt. Javában zajlanak szeptember óta a minimálbér-tárgyalások, amelyek meglepő módon a kabinet bevonása nélkül is eddig gördülékenyen haladtak. Ám a jövő évi emelésen túl nagyobb horderejű kérdések is napirenden vannak, a 2027-ig szóló bérfelzárkóztatási program végére várhatóan megszűnik a garantált bérminimum Magyarországon, helyét pedig az ágazati tarifarendszer veheti át. A kormány jelezte, hogy nem gördít akadályt a megállapodás elé.

Nagy a bizonytalanság a világgazdaságban

Megint nem egy átlagos évnek nézünk elébe, a Jóisten tudja, hogy mi lesz a Közel-Keleten

– jelentette ki Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, aki szerint nagyon nagy a bizonytalanság a világgazdaságban, ennek ellenére a  jelenlegi helyzetben erőltetett emelésekre lesz szükség, ugyanis gyorsabban kell fejleszteni a minimálbért, mint ahogy a bérszínvonal nő. Ebbe belejátszik az uniós minimálbérre vonatkozó irányelv, ami előirányozza, hogy fel kell zárkóztatni a minimálbéreket. Bár az uniós irányelv elsősorban a kormányra ró kötelezettségeket, a szociális partnereknek ebben közösen kell valami megoldást kitalálniuk, ugyanis „a munkaadók és a szakszervezetek bőrére megy a dolog”, de úgy látja, jó úton haladnak a kérdésben.

Emlékeztetett, hogy az év elején feltételeztek bizonyos gazdasági szempontokat, így nagyjából stagnáló gazdasággal, változatlan adó- és járulékterhekkel és 16 százalékos inflációval terveztek. Ezért növekedett a minimálbér 16 százalékkal, a garantált bérminimumnál Rolek szavai szerint „kicsit lazábbak voltak”, ott 14 százalékos emelésben állapodtak meg. A megállapodás azt is tartalmazta, hogy a féléves adatok tükrében készül egy új elemzés, és ha szükséges, akkor ismét leülnek tárgyalni. 

A saját tapasztalataink alapján a harmadik negyedévet sem látjuk olyan fényesnek

– mondta, hozzátéve, hogy nagy csodának kellene lennie ahhoz, hogy végül stagnáljon a növekedés, hiába van egy jó mezőgazdasági évünk, az ipar súlya a meghatározó, az ágazat legutóbb 6 százalékos mínuszban volt, ami egyértelműen rontja a kilátásokat.

A jövő évi várakozásokról azt mondta, hogy 6 százalékos infláció miatt legalább 6 százalékos minimálbér-emelésben kell megállapodniuk, hogy reálértéken növekedjen a kötelező legkisebb munkabér. Ugyan a kormány optimista a 4 százalékos növekedéssel, viszont ott van mellette a bizonytalanság, kérdés, hogy az arab–izraeli konfliktusból mi lesz. Szerinte az egész világgazdaságra és az olajárakra is komoly hatással lehetnek a közel-keleti események.

Az inflációt lényegesen meghaladó minimálbér-emelésben fogunk megállapodni

– rögzítette a munkaadói oldal képviselője, hozzátéve, hogy az uniós minimálbérről szóló irányelv miatt egy többéves felzárkóztató programra van szükség, amiben azt céloznák meg, hogy a minimálbér 2027-re elérje az medián bér 60 százalékát. Mint mondta, ez egy reális dolog, ehhez azonban a minimálbérnek évente 4 százalékkal kell jobban emelkednie, mint az átlagbérnek. Azonban ez egy újabb problémát okoz, ennek hatására megindulnak a vállalati béremelések is, így félő, hogy végeredményben nem sikerül a különbséget eltüntetni.

Amiben a két oldal megegyezésre jut, azt a kormány elfogadja

Zöld-Nagy Viktória, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára szerint míg 2016-ban lehetett egy 6 éves megállapodást kötni, ma annyira kiszámíthatatlan a helyzet, hogy csak a jövő évre vonatkozóan tudják meghatározni a béremelés arányát. Emiatt a koncepcióban és az alapelvekben tudnak megállapodni, lényegében ezt szolgálja az uniós irányelv gyakorlatba való átültetése, amely azt is ajánlja a tagállamoknak, hogy tartózkodjanak a minél szélesebb körű minimálbér alkalmazásától. 

Az inflációról és a GDP-ről elmondta, hogy a féléves adatokból nehéz következtetni éves adatokat, meg kell nézni a harmadik negyedéves számokat. Ugyanakkor azt is látják, hogy a két oldal szorosan együttműködik, és a kormány részvétele nélkül is külön egyezkednek. 

Amiben a két oldal megegyezésre jut, azt a kormány elfogadja

– hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki szerint a bérkompenzáció kérdése napirenden van, a következő ülésén a kormány tárgyalja, így év végéig rendeződhet a kérdés. Jelezte, hogy a kormány is érintett munkáltatóként, a garantált bérminimumot keresők többsége az állami szektorban dolgozik.

A szakszervezetek 15 százalékkal emelnék a minimálbért jövőre

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke elmondta, hogy eredetileg olyan modellben gondolkodtak a minimálbér megállapítása esetében, ami független a gazdaság helyzetétől, és mindig használható, ettől azonban ódzkodtak a munkaadók, ezért a szakszervezeti oldal igyekezett rugalmasságot mutatni. Pedig a minimálbéres infláció a fogyasztóiár-indexnél is magasabb, ugyanis az általuk használt fogyasztói kosárban az élelmiszereknek nagyobb súlya van. Ezt a szempontot is bekalkulálták, így jutottak el végül a kétoldalú tárgyalásokhoz:

míg a szakszervezetek 15-10 százalékos emelést szeretnének, a munkáltatók ennél alacsonyabbat.

Szintén a körvonalazódó megállapodás része az egyszeri százezer forintos bérkompenzáció, de hogy a bázist ne növelje, abban egyeztek meg a felek, hogy a jövő évi emelésben 2-2,5 százalékos induló emelést jelent majd. 

Palkovics Imre azt is jelezte: nagy dilemma lesz a jövőben, hogy ha az átlagkereset akkora mértékben nő, majd mint a minimálbér, akkor nehezen fog eltűnni a különbség a kettő között, szerinte a bértorlódással valamit kezdenie kell mindkét oldalnak. Erre javasolták a garantált bérminimum megszüntetését, ami sokszor gátja a megállapodásnak. 

Abban bízunk, hogy négy év alatt létre lehet hozni az új rendszert, amire a gazdasági szereplők is fel tudnak készülni

– mondta az ágazati tarifarendszerről, amelyet várhatóan 2025-re kidolgoznak. Ennek a modellváltásnak a hasznát abban is látják, hogy a kollektív ágazati szerződések a korábbinál sokkal jobban el tudnak terjedni. Szerinte korábban erre nem álltak készen, de ha most egy ilyen programot elfogadnak, és a kormány is módosítja a törvényeket, akkor belátható időn belül helyére kerülhet a bérrendszer és a szociális párbeszéd különböző fórumai. 

Forrás: Világgazdaság