Hétfőn az Audi Hungária Zrt. teljes vállalati igazgatósága részt vett a szakszervezeti képviselőkkel folytatott Bizalmi értekezleten. A vezetőség elmondta, hogy az egyik legfontosabb teendő a magyarországi létesítmény versenyképességének további erősítése, ami elsősorban költségcsökkentést és hatékonyságnövelést jelent. Az anyacéget, a Volkswagent érintő gazdasági problémák a foglalkoztatásra is jelentős hatással vannak, ezért célja a vállalat vezetőségének, hogy új megbízásokat nyerjenek el, új üzleti területeket alakítsanak ki.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének ELTE Intézményi Szervezete (FDSZ-ELTE) közleményben kérte számon a magyar kormányt, hogy az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben még nem történt béremelés. Miközben Orbán Viktor a kötcsei találkozón bejelentette, hogy a 2025-ös békeköltségvetésből jut forrás a közoktatásban dolgozó pedagógusok további bérrendezésére, az egyetemi szakszervezetek és Kulturális és Innovációs Minisztérium közötti egyeztetések megszakadtak.
A szerző alábbi cikksorozatában feltérképezi, miként jelenhet meg a szakszervezet és az üzemi tanács munkaügyi perekben vagy nemperes eljárásokban akár saját jogaik védelmében, akár a munkavállalók képviseletében.
A Magyar Orvosi Kamarával is egyeztetett a Belügyminisztérium arról a több egészségügyi szakszervezet által kifogásolt törvénytervezetről, amely az ágazat munkaszervezési szabályait módosítaná. A szervezet főtitkára szerint elfogadhatatlan a javaslat.
Bár a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) szerint a kormányhivatali munkatársak az elmúlt öt évben háromszor részesültek béremelésben, amivel 2020 óta összesen átlagosan csaknem 50 százalékos illetményemelés valósult meg a kormányhivataloknál, a 24.hu szerint ez másképp van: a béremelés ugyanis nem általános bérfejlesztést, hanem bértömeg-emelést jelöl – erről Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke beszélt a lapnak.
Hőségriadóban indul a tanév, a tantermekben gyakran melegebb lehet annál, mint ahol szabad volna dolgozni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Zlati Róbert úgy véli, a korábbi szabályokhoz képest nemcsak visszalépés, hanem alkotmányellenes is az az új rendelettervezet, amely szerint több fontos, stresszel és veszélyekkel együtt járó munkakörben, szakágazatban szeptembertől már nem lesz kötelező a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat.
Terhelés növekedése, betegbiztonsági kockázat, sokan pedig el se juthatnak időben a háziorvosukhoz - csak néhány a testület által felsorolt problémák közül.
A Keleti Pályaudvarnál történt baleset miatt nagyjából 100 millió forintos kár keletkezett.
Az NKE Nemeskürty István Tanárképző Kar rektori megbízottja szerint előremutató az iskolai mobiltelefon-használatot korlátozó hazai szabályozás. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a jogalkotói szándék érthető, de a rendelet túlbonyolított. A köznevelésért felelős helyettes államtitkár az InfoRádióban azt mondta: a rendelet célja nem a digitális eszközök elzárása, hanem a használatuk tudatosabbá tétele.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu