Lehetőség van a nyugellátás összegének méltányosságból történő megemelésére, a nyugdíj kivételes méltányosságból történő megállapítására, és egyszeri segély nyújtására is.
Egy uniós bírósági döntéssel összhangban új ítéletet hozott a napokban a Kúria a heti és a napi munkaidőről. Az uniós bírósági döntés kimondta: a munkavállalót a heti pihenőidő a napi pihenőidejétől elkülönítve illeti meg. A napi és a heti pihenőidőt ennek értelmében egymástól elkülönítve kell kiadni. Az uniós döntéshez igazodó kúriai ítélet értelmében akár milliós munkavállalói tömeg is indíthatna kereseteket, nem kevés elmaradt díjazásra vonatkozó igénnyel. Ennek nyomán a Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalók meghatározott mértékű bérpótlékra jogosultak. Így 2023-ig a legtöbb munkavállalónak joggal keletkezhetett bérpótlék igénye, mert a munkajogban 3 év az elévülés, így 2021. októberétől, 2022 decemberéig visszamenőleg a munkavállalók elmaradt díjazási igényeket formálhatnak.
Hiába bőkezű a magyar jog a 48 órás heti pihenőidővel, előtte a napi pihenőidőt ki kellene adni egy EU bírósági döntés szerint. Ennek alapján pénteken 13 óra után már a legtöbb munkavállaló rendkívüli munkaidőben dolgozna. Ezért pedig plusz pénz - 50 százalék pótlék - járna visszamenőleg is. Négy éve húzódik a napi és a heti pihenőidő kiadásának kérdése. Tavaly történt egy vitatott Mt-módosítás, a közelmúltból két Kúria-döntés abba az irányba mutat, hogy legalább a 2023-at megelőző gyakorlatért pótlékot kellene fizetni.
Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható a közleményben.
Hiába igényeltek iskolakezdési támogatást az iskoláskorú gyereküket nevelő pedagógusok, sokan hoppon maradtak. A Telexnek több tanár is arról írt, hogy hiába adta be a kérelmét, a tankerülettől azt a választ kapták, hogy erre náluk nincs lehetőség. Mivel az iskolakezdési támogatás a pedagógusok esetében bruttó 120 ezer forint gyerekenként (a mindenkori minimálbér 45 százaléka), ezzel érzékeny veszteség érte őket.
Budapesten egy 110 fős szociális intézményben az alapszervezeti titkár a csoportjával farsangkor még munkahelyi problémáknak öltözött be, most pedig már a negyedik sikeres tárgyalásukon vannak túl, és mennek tovább… Eljöhet Magyarországon a szakszervezetiség új virágkora? A Szolidáris Gazdaság Központ tagjai a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) égisze alatt azért járják az országot, hogy segítsenek a szakszervezeteknek visszatalálni mozgalmi gyökereikhez.
Ha a módosítást megszavazzák, azzal szinte teljesen megszűnik a tanárok szakmai autonómiája - véli a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.
A rendelettervezet alapján a szakszervezetek igényei és Nagy Márton ígérete is beteljesülhet.
Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét. A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.
A Dura-Kuti diplomamunka-pályázat 2023 pályázati kiírásra beérkezett pályamunkák közül a Bíráló Bizottság két diplomamunkát Dura-Kuti díjban, egyet pedig dicséretben részesített. A díjátadó ünnepségnek az idén is a Hotel Benczúr adott otthont.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu