Bruttó 111 ezer forintos jövő évi minimálbérről és bruttó 129 ezer forintos garantált bérminimumról írt alá tegnap egyezséget három munkaadói szervezet és két szakszervezeti tömörülés. Egyezséget és nem megállapodást, ugyanis a legnagyobb létszámú munkavállalói érdekvédelmi szervezet a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László nem volt hajlandó egy olyan dokumentumhoz a kézjegyét adni, amely kizárólag a kormányzati akaratot tükrözi – olvasható a Népszavában.
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) sajnálattal vette tudomásul, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) 2015. december 21-én részleges megállapodás született a minimálbér és a garantált bérminimum 2016-os összegéről. Az ebben a testületben tagsággal rendelkező három konföderáció közül kettő (a LIGA és a Munkástanácsok) elfogadta a munkaadói oldal javaslatát, a minimálbér 111.000 forintra és a garantált bérminimum 129.000 forintos összegre emelését, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elfogadhatatlannak tartotta és nem írta alá. Így nem jött létre konszenzus, ami a VKF szabályzata szerint szükséges lenne.
Az elmúlt években emelkedett azon cégek száma, amelyek gazdaságilag is kifizetődőnek tartják a munkavállalók egészségmegőrzésének támogatását.
Bár a stressz jó motiváló is lehet, az állandó nyomás lelkileg nagyon megterhelő, ami komoly pszichés és testi tüneteket, egészségkárosodást okozhat. Ez pedig előbb-utóbb biztosan a profitra is rányomja a bélyegét: meghökkentő, de minden második táppénzes napért a munkahelyi stressz okolható – írja a Privátbankár.
Hiába szól egy jogerős bírósági ítélet a javára, mégsem jut a neki megítélt kártérítéshez József, aki egy Siófok környéki faluban él. Munkahelyi balesete miatt tönkrement az élete, a felelősséget azonban nem vállalja senki a vele történtekért. A végrehajtói rendszer útvesztőiben nincs sok remény arra, hogy az igazsága érvényesülhessen – írja a sonline.hu.
Az NGM Munkafelügyeleti Főosztálya tájékoztatót adott ki a munkabalesetek alakulásáról. A munkabaleseti adatok a három napot meghaladó munkaképtelenséget, illetve a halált okozó munkabaleseteket tartalmazzák – írja a munkajog.hu.
„Az ágazati szakszervezetek szerepe meg fog erősödni a konföderációkéval szemben, ezért a hangsúlyt az ágazati együttműködésre kell helyezni” – mondta a Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke. Székely Tamás, aki a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöki tisztét is betölti, ezért is tartja aggasztónak, hogy a kormány el akarja lehetetleníteni az ágazati párbeszéd bizottságok munkáját. A szakszervezetek.hu-nak elmondta: Brüsszelben az Európai Parlament képviselőihez fordult, mert úgy látja, a kormányzat lélegeztetőgépen fogja tartani az ÁPB-ket azért, hogy a nemzetközi számonkérés során felmutathassa, teljesíti uniós kötelezettségét a szociális párbeszéd terén.
A WITA-GAP (With Innovative tools against gender gap - Innovatív eszközökkel a nők és férfiak keresete közötti különbség ellen projektet az Amszterdami Egyetem Munkaügyi Kutatóintézete vezeti, a WageIndicator alapítvánnyal együtt. A WageIndicator.com magyar nyelvű honlapja a www.berbarometer.hu.
A jövőben csak a három napot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabaleseteket kellene nyilvántartásba venni a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Nemzet által megismert tervezete szerint. Bár az intézkedés csökkentené a munkáltatók adminisztrációs terheit, egyes balesetek esetében a dolgozók járhatnak pórul.
2015. november 25-én Budapesten, a MASZSZ székházban „Nulla tolerancia, a nők elleni erőszakkal és bérréssel szemben” című rendezvény kettős céljának egyike volt a nők és férfiak bérrésével szembeni fellépés.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu