A közelmúltban az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség tanulmányában megjelent adatok szerint a munkavállalók 53 százalékának okoz egészségügyi kockázatot a munkahelyi stressz. Évente nagyjából 440 milliárd forint vész el gazdasági szinten a nem kezelt munkahelyi stressz következményeképpen.

Pálfay Erzsébet, a Karrier Műhely Tanácsadó Iroda mentora szerint jellemző panasz a munkavállalók részéről a nem egészséges légkör, ami érthető, hiszen a hétköznapjaink nagy részét a munkahelyünkön töltjük és rövid a feltöltődésre szánt hétvége.

Szinte mindenen stresszelünk

A Kossuth Rádió Napközben című műsorában megjegyezte, kevés olyan munkakör létezik, amelynek nincs stressz faktora. Elsősorban az időkorlátot említette, de fontos tényező az ingerszegény környezet vagy a munka monotonitása is. A karrier-tanácsadó úgy véli minden probléma személyiségfüggő.

Ezt hangoztatta Reményi Csaba, az Oracle Hungary Kft. ügyvezető igazgatója is. Ugyan a különbségek gyorsan csökkennek ma már egy multinacionális vállalaton belül az otthonról hozott és a munkahelyen kialakított vállalati kultúra között, még mindig léteznek ebből adódó feszültségek. Példaként a döntésképességet és a mellé rendelt felelősségvállalási hajlandóságot említette: angolszász kultúrában ez egy elvárt képesség, míg hazánkban jellemzően vissza-visszatérően megkérdőjeleződik a döntés helyessége.

Megemlítette az igazságtalanságot és ésszerűtlenséget is, mint stressz faktort a munkavállalók részéről. Ezen kérdések megoldása a vezető hozzáállásán is múlik – fűzte hozzá. Hiszen egy vezetőnek képesnek kell lenni perspektívát váltani, akár a munkavállaló szemszögéből is látni az eseményeket. A jó vezető egyik ismérve a magas érzelmi intelligencia és a cselekedeteiben való transzparencia – mondta.

Nem tanultuk meg eladni magunkat

Társadalmunkban gyengén állunk a hatékony érdekérvényesítéssel – tette hozzá Pálfay Erzsébet. Holott minden egyénnek felelőssége van abban, hogy miként tartja magát karban mentálisa, lelkileg és fizikailag is.

Meg kell erősíteni magunkban a konfliktuskezelési képességeket, meg kell tanulni húzni a határokat és fel kell ismerni azt a pontot, ahol nemet kell mondani – magyarázta. Ez az ún. asszertív kommunikáció.

Az elmúlt ötven évben jelentősen változott a munkaerőpiac struktúrája. Míg korábban ismeretlen fogalom volt a munkakeresés, mivel egy munkahelyre rendezkedett be mindenki, addig mára meg kellett tanulni magunkat eladni – mondta a szakember a műsorban.

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ