2018. január 16-án, a tavaly februárban megalakult Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának keretében megkezdődött az állami társaságok bértárgyalása. Öt állami vállalatcsoport (MÁV, VOLÁN-cégcsoport, Magyar Posta, Víziközmű-ágazat és Villamosenergia-ágazat) munkaadói és munkavállalói oldala vitatta meg a bérfejlesztéssel kapcsolatos véleményüket. Az állami társaságokat a legmagasabb szintű vezetés képviselte és az ágazatok szinte valamennyi reprezentatív szakszervezete részt vett az eseményen.
Minél többen vegyenek részt a január 19-i tiltakozó akciókon – ezt kéri a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A kormány ugyanis világossá tette, hogy nem kíván tárgyalni az érdekképviseletek négypontos követeléséről, ezért demonstrációkat szerveznek Magyarország számos településén a rabszolgatörvény visszavonása érdekében, valamint a munkavállalók növekvő kiszolgáltatottsága ellen, s a méltányos munkafeltételekért és bérekért.
Idén a sütő- és cukrászipari tevékenységet folytató vállalkozások körében tart majd célvizsgálatokat a munkaügyi hatóság, de sok ellenőrzésre számíthatnak a személy- és vagyonvédelem területén dolgozó cégek is. A korábban bejelentés nélkül foglalkoztató társaságok 80 százaléka újabb ellenőrzésre számíthat.
A foglalkoztatók hetven százalékánál tapasztalt valamilyen jogsértést a munkaügyi hatóság a most nyilvánosságra hozott jelentése szerint. Így jellemző a munkaidővel, a pihenőidővel, illetve a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos visszaélés. Ez azért is különösen fontos, mert a munka törvénykönyvének módosítása – a „rabszolgatörvény" – kapcsán a kormány azzal érvel, hogy a túlmunka szabályainak változása a dolgozók érdekeit szolgálja.
Ülésezett a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának (KVKF) munkavállalói és munkáltatói oldala 2019. január 16-án. A szociális partnerek vállalták, hogy közösen kezdeményezik a kormányzatnál és a tulajdonosoknál a formális bértárgyalások megkezdését.
Megrökönyödésének adott hangot pénteken a Magyar Szociális Fórum (MSZF) a nyugdíjak késleltetett átutalása miatt. Az átutalásnak péntek délelőtt kellett volna megérkeznie a jogosultak számlájára.
Megállapodott a 2019-es bérekről a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete. A megegyezés értelmében a vállalat munkavállalóinak jelentős része magasabb fizetést kap az idei évtől, valamint a vállalatnál érvényben lévő Kollektív Szerződés túlórára és munkaidőkeretre vonatkozó szabályai nem változnak. Ezen túlmenően a kedvezőtlen adóváltozások ellenére megváltozott formában, de megtartásra kerül a SPAR hűségprogram, melynek keretében további béren kívüli juttatásokat is kapnak a munkavállalók, és megmarad a 13. havi juttatás is. A béremelést a SPAR kizárólag saját forrás felhasználásával valósítja meg.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség elnöke levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben a "rabszolgatörvénnyel" kapcsolatos észrevételeit jelezte. Az eredeti levél itt olvasható.
Orbán Viktor miniszterelnök
Miniszterelnökség
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében, 2014. december 29-én született megállapodás alapján a kormány és a VKF-ben képviselettel rendelkező munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek az elmúlt években mind szakértői bizottságok, mind pedig a VKF Monitoring Bizottsága keretében több körben egyeztetést folytattak a munka törvénykönyve módosításáról, a sztrájktörvény problematikus pontjairól, valamint a különösen nagymértékű fizikai és/vagy pszichés megterhelést okozó munkakörülmények között dolgozó munkavállalók helyzetének javításáról. Megállapodás egyetlenegy kérdésben sem jött létre, annak ellenére sem, hogy a munkavállalói és a munkáltatói oldal több kérdésben egyetértésre jutott.
A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) sajnálattal vette tudomásul, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán nem született kétszámjegyű megállapodás, sem a minimális bér, sem a garantált bérminimum emeléséről. A KMSZ úgy érzékelte, hogy a munkaadói oldal álláspontja miatt -amely 5%-ban jelölte meg a számukra még elfogadható emelés mértékét- nem történt meg a várt kétszámjegyű bérminimum-emelés. Végül is két országos tömörülés –tartva a megállapodás hiányától- aláírta a megállapodást. A KMSZ hiteltelennek és álságosnak tartja azon szakszervezetek árulással való vádaskodását, amelyek ugyanúgy aláírták a 3 éves bérmegállapodás 2019. évre szóló 5%-os emelését.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu