A 2020. évi költségvetés jelen formájában a „munkaerőhiány költségvetése": 2018-hoz képest két százalékponttal alacsonyabb béremelkedés, csökkenő kiadások a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban, csökkenő szakképzési és felnőttképzési támogatások jellemzik a jövő évet – állítja a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Ismét elmarad a szembenézés azzal a ténnyel, hogy alacsony bérekkel nem lehet modern, a Nyugat-Európához felzárkózó gazdaságot építeni.

Béremelkedés nélkül nincsen esély a munkaerő megtartására, ezáltal gazdasági szerkezetváltásra, minőségi munkahelyek létrehozására. A 2020. évi költségvetés a munkaerőhiány költségvetése, hiszen a béremelkedés ütemét erősen visszafogja a kormányzat. Miközben 2018-ban még tíz százalék feletti volt a bérek növekedés, addig 2020-ra a kormány tervei szerint a kilenc százalékot sem éri el. Ezzel együtt szó nincs a bruttó béreket érintő munkavállalói terhek bármilyn mérsékléséről.

Jól jellemzi a kormány szemellenzős gondolkodását a munkaerőhiány kezelésére az a tény, hogy egyetlen helyen említik meg ezt a problémát a jövő évi büdzsében, és ennek kapcsán is egy idei intézkedést hoznak fel megoldási javaslatként. Ez pedig a belső elvándorlást támogató munkásszálló-építések támogatása.

Miközben hangzatos kijelentések hangoznak el a költségvetés kapcsán, addig a munkaerőhiány övezte gazdasági klímában a kormány azt tartja helyes megoldásnak, ha a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kiadási oldalát 11 százalélkal csökkentik. Ezzel az 54 milliárd forintos megszorítással mérséklik annak az esélyét is, hogy az állam reagálni legyen képes a helyi munkaerőpiaci problémák megoldása érdekében.

Nem elfogadható az a cinikus hozzáállás, hogy a lokális munkaügyi krízisek hatására felszabaduló munkaerő más országrészben találhat magának munkát. Ez ugyanis egyoldalú belső mobilitáshoz, elnéptelenedő járásokhoz vezet.

A munkaerőhiány költségvetése jelen formájában nem elfogadható, ezért kérünk minden országgyűlési képviselőt, hogy olyan módosító javaslatokat nyújtson be hozzá, amely segítheti a magyar dolgozói társadalom alkalmazkodását a változó körülményekhez.

Most eldől, hogy rajtunk kívül még kinek első a magyar dolgozó!

Magyar Szakszervezeti Szövetség

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ