A hazai gyárak levegőjének olajköd-tartalmára vonatkozó magyar szabályozási határérték 16-szorosan meghaladja az egészségkárosítás szintjét, és többszöröse a más európai országokban érvényes normáknak. Mindez dolgozók ezreit betegíti meg évente, miközben ezen egy egyszerű jogszabály-módosítással lehetne segíteni.

Az olajköd lassú gyilkos; drasztikusan növeli többféle tüdőbetegség és a rák kockázatát, akár már 90 szennyezett közegben eltöltött nap után.

Az amerikai haditengerészet kutatása alapján a 0,3 mg/m3-nél magasabb olajköd-koncentrációjú levegő már tartós egészségkárosodáshoz vezet. A magyar határérték (5 mg/m3) ennek több mint 16-szorosa, de ennek ellenőrzése sem rendszeres. Szlovákiában és Svédországban a szabály 1 mg/m3, Franciaországban 0,5, Svájcban pedig 0,2 mg/m3 értéket ír elő. Összehasonlításként az egészséget hasonló módon károsító szálló por egészségügyi határértéke 0,05 mg/m3.

A honi bérek lassan közelítenek a nyugat-európai szintekhez, miközben a fémmegmunkáló üzemekben belélegzett levegő minőségére vonatkozó határértékek szabályozása még mindig súlyosan veszélyezteti az ott dolgozókat.
A bérszínvonal nagyon összetett kérdés, míg a munkahelyi levegő tisztasága már egy egyszerű jogszabály-módosítással javítható lenne, hiszen bárki számára hozzáférhetőek az ehhez szükséges ipari szűrőberendezések.

Ennek egyik formája lehetne az egységes európai szabályozás bevezetése is – már a sok országban bevett 1 mg/m3-es érték is jelentős kockázatcsökkenés lenne a honi munkavállalóknak –, miközben a hazai szabályozáson nyilván sokkal egyszerűbben lehetne változtatni. Különösen fontos lenne ez azért, mert jól látszik a kormányzati törekvés, hogy Magyarország az autóipar és a modern fémmegmunkálás új központjává váljon a régióban, márpedig ezek a szektorok különösen érintettek az olajköd-problémában. A CNC technológia és a gyártás gyorsulásával az olajköd-probléma egyre súlyosabbá válik.

A hatályos hazai szabályok mellett akkor is évi fél deci olaj kerül az üzemi dolgozók tüdejébe egy átlagos forgácsoló üzemben, ha a törvényes határértéken marad a légszennyezés, miközben a szabályok betartását csak elvétve ellenőrzik a hatóságok.

A fémmegmunkáló üzemek levegőjében nagy koncentrációban megtalálható benzo(a)pirén nevű szénhidrogén többek közt leállítja egy ráktól védő fehérje termelését az emberi sejtekben, jelentősen növelve a tüdő-, a bőr- vagy épp a hólyagrák kockázatát. Emellett az ilyen közegben dolgozók rendszeresen panaszkodnak bőrirritációra, látásromlásra, miközben a lecsapódó olaj rendkívül síkossá, így balesetveszélyessé teszi az üzem padlóját.

A Pure Air Kft. ügyvezetője, Geszti Sándor szerint a fémipari munkaadók ugyanakkor mind többen felismerik, hogy a folyamatos szakemberhiány közepette a jobb beltéri levegő a munkaerő megbecsülésének fontos eszköze lehet, és kimutathatóan csökkenti a betegállományban töltött napok számát és a fluktuációt.

Hozzászólok a Facebookon

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ