A foglalkoztatók hetven százalékánál tapasztalt valamilyen jogsértést a munkaügyi hatóság a most nyilvánosságra hozott jelentése szerint. Így jellemző a munkaidővel, a pihenőidővel, illetve a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos visszaélés. Ez azért is különösen fontos, mert a munka törvénykönyvének módosítása – a „rabszolgatörvény" – kapcsán a kormány azzal érvel, hogy a túlmunka szabályainak változása a dolgozók érdekeit szolgálja.

 A munkaügyi hatóság tavaly az első háromnegyed évben 13 316 munkáltatót ellenőrzött, s a vizsgálatok során a foglalkoztatók hetven százalékánál  tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (54 781 fő) 68 százalékát érintették. A tapasztalatok szerint továbbra is meghatározó a feketefoglalkoztatás, mely az érintett dolgozók 13,62 százalékát tette ki, ami 7462 embert jelent.

Jellemző ugyanakkor a munkaidővel, a pihenőidővel, illetve a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértés is. Ezek száma 2017-hez képest 13 762-höz képest csaknem 15 ezerre növekedett. Elsősorban a feldolgozó- és a gépiparban romlott a helyzet, s a leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztással kapcsolatban fordult elő. 

Szintén sok embert érintett a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontja írásbeli meghatározásának elmaradása. Ez a munkavállaló és a hatóság számára is ellenőrizhetetlenné teszi a munkaidőkereten felüli munkavégzést, s azt is, hogy annak ellentételezése milyen módon – a túlóra kifizetésében vagy szabadnap kiadása révén – történik meg.

A munka törvénykönyvének a közelmúltban elfogadott módosítása szerint kollektív szerződés alapján   változatlanul legfeljebb évi háromszáz óra túlmunka rendelhető el, de ez négyszáz óra is lehet, ha a munkavállalók ezt önként vállalják. Az elszámolási időszak pedig a korábbi 12-ről 36 hónapra nőtt, vagyis három év áll rendelkezésére a munkaadónak ahhoz, hogy kifizesse a túlmunkát, illetve azt szabadnapokkal ellentételezze.

A hatósági ellenőrzés tapasztalatai viszont arra figyelmeztetnek, hogy ezzel kapcsolatban már most is gondok mutatkoznak. Így a dolgozók munkaideje sokszor meghaladja a napi, illetve a heti munkaidő megengedett mértékét, a rendkívüli munkavégzés kapcsán pedig a jogsértést hamis munkaidő-nyilvántartás vezetésével igyekeznek leplezni. A vizsgált időszakban mintegy háromezer munkavállaló esetében valósult meg ez a jogsértés.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség a munkaügyi hatóság ellenőrzései alapján is aggályosnak tartja a „rabszolgatörvény" elfogadását, hiszen ez a vizsgálat is arra figyelmeztet, hogy a munkadók visszaélhetnek a dolgozók kiszolgáltatott helyzetével.