Az irodai munkát végzők a munkaidőben is 8-12 órát töltenek a számítógép előtt. Aztán hazamennek és még otthon is bekapcsolják a laptopot, átfutják a levelezésüket vagy a közösségi oldalakat. Így naponta akár 14-16 órát is eltölthetünk a különböző monitorok előtt. De belegondolunk-e abba, hogy ez milyen hatással van az egészségünkre? A kék fény és a monitorok hatása komolyan átgondolandó munkaegészségügyi kérdés.

„Nem engedhetem meg magamnak, hogy depressziós legyek” – mondta nekünk egy ápoló takarítás közben, egy 24 órás ügyelet után. Csakhogy a kiégés már a koronavírus előtt is komoly probléma volt az egészségügyi dolgozók körében, a járvány pedig nagyon nagy számban törte meg mentálisan a frontvonalban szolgálókat. Covid-osztályos orvosokat is kezelő pszichológusok szerint olyan sokan éltek át súlyos megrázkódtatást, hogy szervezett formában kellene támogatni a rehabilitációjukat, egyikük azonban inkább azt tapasztalta, hogy még önkéntes alapon sem engedik segíteni őket – írja a 24.hu.

A dolgozó egészsége a munkaadónak is érték. Ezt az állítást aligha vonja kétségbe olyan felsővezető, akinek meg kellett már valaha oldania – például a koronavírus-járvány során – egy betegség miatt a munkából akár hetekre kieső kolléga pótlását. Persze nem elég, ha valaki pusztán megjelenik a munkahelyén: a stresszes, fáradt, gyengélkedő, fáradékony vagy egyszerűen csak tartósan rosszkedvű munkavállaló munkahelyi teljesítménye is gyengébb, sőt állapota a közvetlen munkatársakra is rossz hatással lehet. A g7.hu cikke.

Egy friss jelentés szerint 2016-ban 745 ezer ember halt meg a túlórázáshoz köthető stroke-ban és szívbetegségben.

Mostantól már nem ajánlja az otthoni munkavégzést a kormány. Ez azt jelenti, hogy több tízezren visszatérhetnek az irodákba. A Pénzcentrum felmérése szerint azonban ezt sokan nem szeretnék. A pszichológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a home office végével újraéledhetnek olyan konfliktusok, amelyek még a koronavírus előtt keletkeztek. Az ATV Híradó riportja.

Nem biztos, hogy csak a sok feladat okozza, hogy fáradtnak, kimerültnek érezzük magunkat egy számítógép előtt töltött munkanap végén. A közérzetet, de a sikerességet is befolyásolhatja a munkakörnyezet: a megfelelő, ergonomikus kialakítás hozzájárulhat a hatékony, szem- és testkímélő munkavégzéshez. Az irodai ergonómia a test és a lélek igényeit is igyekszik figyelembe venni a munkaterület kialakításánál. Egyre több cég tartja fontosnak, hogy olyan munkaállomásokat alakítson ki a munkavállalói számára, amelyek egyszerre inspirálók, egészségesek és kényelmesek. Otthoni munkavégzés esetén a dolgozósarok létrehozásánál is érdemes odafigyelni a harmonikus munka- illetve tanulókörnyezetre, mert így élénkebb, koncentráltabb figyelem érhető el – olvasható a Budai Szemészeti Központ közleményében. 

Április 28, azaz a mai nap, szerda a munkahelyi balesetben elhunytak és megsérültek emléknapja, ennek alkalmából a MASZSZ gyertyagyújtással és a munkahelyi balesetek áldozatainak emelt csepeli emlékmű megkoszorúzásával emlékezett meg a munkavégzés közben elhunytakról, és idén velük együtt a koronavírus áldozatairól. A Mérce cikke.

Úgy gondolják mindennek hátterében a munkaterületek megnövekedett, 24 órán át tartó kihasználtsága, a csökkentett takarítási idő és a fáradtság állhat.

A MÁV-START kiemelten fontosnak tartja munkatársait ért bántalmazások megelőzését, elkerülését, testi-lelki épségük megőrzését, ezért további közel 1000 testkamera beszerzését tervezi - közölte vasárnap a vasúttársaság.

A munkakörülmények javulását jelzi, hogy a munkabalesetek száma az egy évvel korábbihoz képest 15 százalékkal, a halálosaké pedig még nagyobb mértékben, 23 százalékkal csökkent tavaly Magyarországon - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a tárca csütörtöki közleménye szerint.