Az amerikaiak találó kifejezést használnak a munkamániára: workaholic. Jól mutatja ez a szó is, hogy a betegség nem áll messze az alkoholizmustól, sem más függőségtől. Milyen tünetek jelezhetik a súlyos gondot? Az Egészségkalauz cikke.

Több mint 300 munkabaleset történt összesen a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, a halászatban, valamint a halgazdálkodásban 2019 első felében Magyarországon. Ebből öt volt halálos kimenetelű baleset. Munkavédelmi szabálytalanságok miatt a Pénzügyminisztérium (PM) 224 esetben, összesen 100,59 millió forint munkavédelmi bírságot szabott ki az idei év első felében – írja az agrarszektor.hu.

Nem csökken, hanem nő a bejelentés nélkül foglalkoztatottak aránya, ahogy a munkabalesetek száma is – olvasható a Népszavában.

Háromnapos munkahetet javasol a 40 év felettieknek egy új tanulmány. Az anyag szerint a hosszabb munkahét „kifárasztja” a középkorú dolgozókat, akik így nem dolgoznak olyan hatékonyan, mintha kevesebb feladatuk lenne – írja az Infostart.

 

 Sokan régóta tervezgetjük már a nyaralást, amit a munkából kiszakadva kitűnően pihentető időtöltésnek tekinthetünk. De akkor miért van mégis az, hogy sokszor azt érezzük, hogy fáradtabbak, levertebbek vagyunk az állítólagos pihenés után, mint amikor még minden nap a munkában rostokoltunk? A webbeteg.hu cikke.

Kiemelten nagy társadalmi figyelem irányul az egészségügyre, ezen belül is az orvosok fizikai és mentális állapotára. Az orvosnőket jobban fenyegetik a krónikus betegségek, mint más diplomás nőket. Pedig csak az gyógyíthat eredményesen, aki önmagát is karbantartja – mondta a Magyar Hangnak Győrffy Zsuzsa, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének docense. Szerencsére ma már számos biztató kezdeményezés segíti őket.

A munkahelyi baleseteknél az elmúlt öt év legrosszabb statisztikáját produkálta Magyarország az idei első félévben. Az adatok szerint a Budapesten, a középvállalatoknál és a feldolgozóiparban történik a legtöbb baleset – írja a HVG.

A kardiológusok ismét figyelmeztetnek: Magyarországon hajlamosak vagyunk nagyon a háttérbe szorítani a pihenést, de máshol is sokan hiszik azt, hogy az egészséges életmóddal sok munka mellett is megvédhetik magukat.

A kiégés (burnout) szindróma sokat vizsgált jelenség, amely azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el, akiknek munkájukhoz az átlagosnál sokkal nagyobb mértékű empátiára van szükségük (orvosok, ápolónők, szociális munkások, pedagógusok stb.). A burnout syndrome kifejezést - még ha sokan magukra is ismernek - orvosi értelemben csak az így jellemezhető munkakörökkel kapcsolatban használják. A kiégés szindróma fogalmát Herbert J. Freudenberger pszichoanalitikus alkotta meg 1974-ben a következőképpen definiálva azt: „Krónikus emocionális megterhelés, stressz nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek” – írja a webbeteg.hu.

Mire a panaszokat végre komolyan vették, a vérszívók több orvosi szobát is elfoglaltak, közel nyolcvan orvos és asszisztens életét téve pokollá – írja a Népszava.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ