Nem biztos, hogy csak a sok feladat okozza, hogy fáradtnak, kimerültnek érezzük magunkat egy számítógép előtt töltött munkanap végén. A közérzetet, de a sikerességet is befolyásolhatja a munkakörnyezet: a megfelelő, ergonomikus kialakítás hozzájárulhat a hatékony, szem- és testkímélő munkavégzéshez. Az irodai ergonómia a test és a lélek igényeit is igyekszik figyelembe venni a munkaterület kialakításánál. Egyre több cég tartja fontosnak, hogy olyan munkaállomásokat alakítson ki a munkavállalói számára, amelyek egyszerre inspirálók, egészségesek és kényelmesek. Otthoni munkavégzés esetén a dolgozósarok létrehozásánál is érdemes odafigyelni a harmonikus munka- illetve tanulókörnyezetre, mert így élénkebb, koncentráltabb figyelem érhető el – olvasható a Budai Szemészeti Központ közleményében. 

Mi köze az ergonómiának a látáshoz?

„Korunk embere nemcsak a munkája során, hanem a szabadidejében is rengeteg digitális tartalmat fogyaszt, és az ébren töltött órák nagy részét valamilyen képernyő előtt tölti. Ha huzamosabb ideig nézzük a monitor, telefon kijelzőjét, a szem stresszként éli meg a terhelést. Kimutatták, ha a digitális kijelzőre fókuszálunk, kevesebbet pislogunk. Ez pedig szemszárazságot, fáradtságot, száraz, vörös szemet eredményezhet, de előfordulhat homályos látás, sőt átmeneti változást okozhat a színlátásban is. A szemet és az agyat is fárasztja az erős fény és az apró betűkre fókuszálás. Ez a digitális szemfeszültségnek (digital eye strain) vagy számítógépes látás szindrómának (computer vision syndrome) nevezett jelenség a digitális tartalomfogyasztók 90 százalékát érinti egy 2019-es összefoglaló tanulmány szerint. A kontaktlencsét használók körében pedig mindig fokozottabban jelentkezik a probléma” – idézik Nagymihály Attila intézetvezető főorvost.  Megírtuk korábban, hogy az, hogy képernyőnézés közben hajlamosak vagyunk görnyedten előrehajolni, fejfájást, valamint váll-, nyak- és hátfájást okozhat. A kütyüket általában a hasunk tájékán tartjuk, úgy lóg a fejünk, mint egy dinoszaurusznak. A rossz testtartás, a nem megfelelő szögben, magasságban elhelyezett asztal, szék, számítógép és billentyűzet pedig akár ínhüvelygyulladást is előidézhet. Érdemes a látást ellenőriztetni, mert lehet, hogy egy fel nem tárt szemészeti probléma - távollátás (hypermetropia) vagy időskori szemromlás (presbiopia) áll a háttérben, és emiatt hajolunk túl közel vagy nézzük hunyorogva a képernyőt.

Bár az ergonomikusan berendezett munkakörnyezet sokat javíthat a koncentrálóképességen, így sem javasolt órákon keresztül a képernyőt nézni. Szemünk tehermentesítése érdekében érdemes alkalmazni a 20-20-20 szabályt is, azaz 20 percenként, nagyjából 20 másodpercig fókuszáljunk olyan tárgyra, amely legalább 20 méter távolságra található.

Így alakítsuk ki a munkaterületet!

- Tegyük a képernyőt karnyújtásnyira, és állítsuk nagyobbra a betűméretet, hogy könnyen olvasható legyen a szöveg.

- A képernyő tetejének szemmagasság alatt kell lennie, hogy inkább lefelé kelljen tekintenünk olvasás közben, így szűkebb a szemrés, kisebb felületen párolog a könny, kevésbé szárad a szemfelszín. 

- Úgy állítsuk be a széket, hogy a talpunk teljesen egészében a padlót érje (vagy használjunk lábtartót), míg a combunk a padlóval párhuzamos legyen. 

- Az egérnek és a billentyűzetnek ugyanazon a felületen, egymástól könnyen elérhető távolságban kell lennie. A kézfej és a könyök egy síkban helyezkedjen el.

- Ügyeljünk a képernyő megfelelő fényerejére, állítsunk be kékfény-szűrő funkciót. 

- Ha a szoba levegője túl száraz, használjunk párásítót, a szemünket pedig nedvesítsük tartósítószermentes műkönnyel. Ilyen környezetben érdemes a szemszárazság tüneteit fokozó kontaktlencse helyett szemüvegben dolgozni. 

- Győződjünk meg arról, hogy a szoba, iroda világítása erősebb, mint a monitor fényereje. 

- A képernyő és az ablak merőleges szöget zárjanak be, így nem tükröződik vissza zavaró fény a monitorról.

Forrás: Népszava