Gyakran elviselhetetlen melegben dolgoznak nyáron a gyári munkások, a szakszervezetek szerint az üzemek felében nem foglalkoznak a kánikula idején érvényes előírásokkal – írja a Népszava.

A szabadban hideg vizet és árnyékos pihenőt kell biztosítani, az irodában pedig a klímaberendezést pedig ki kell tisztítani a nyári első használat előtt.

A depresszióval összefüggő társadalmi-anyagi teher 362 milliárd forint, több mint a hipertónia, asztma, rheumatoid arthritisz és az oszteoporózis miatti kiadások összesen. Éves szinten közel 700 ezer magyar szembesül a depresszióval. Az utóbbi években a betegség kezdete egyre fiatalabb korra tolódik, 20-30 év közé, de nemritkán már a serdülőkorban jelentkezik az első epizód. - derül ki többek között ki a most megjelent, a Magyar Pszichiátriai Társaság XXIV. Vándorgyűlésén bemutatott Közpolitikai Összegző Tanulmányból.

Az elmúlt egy-másfél év elképesztő terhelést rótt az egészségügyi dolgozókra, mind fizikálisan mind mentálisan. Egy szakpszichológus véleménye szerint az egészségügyi dolgozók mentális felépülése akár ugyanannyi időt vehet igénybe, mint a terhelés alatt töltött időintervallum.

Az irodai munkát végzők a munkaidőben is 8-12 órát töltenek a számítógép előtt. Aztán hazamennek és még otthon is bekapcsolják a laptopot, átfutják a levelezésüket vagy a közösségi oldalakat. Így naponta akár 14-16 órát is eltölthetünk a különböző monitorok előtt. De belegondolunk-e abba, hogy ez milyen hatással van az egészségünkre? A kék fény és a monitorok hatása komolyan átgondolandó munkaegészségügyi kérdés.

„Nem engedhetem meg magamnak, hogy depressziós legyek” – mondta nekünk egy ápoló takarítás közben, egy 24 órás ügyelet után. Csakhogy a kiégés már a koronavírus előtt is komoly probléma volt az egészségügyi dolgozók körében, a járvány pedig nagyon nagy számban törte meg mentálisan a frontvonalban szolgálókat. Covid-osztályos orvosokat is kezelő pszichológusok szerint olyan sokan éltek át súlyos megrázkódtatást, hogy szervezett formában kellene támogatni a rehabilitációjukat, egyikük azonban inkább azt tapasztalta, hogy még önkéntes alapon sem engedik segíteni őket – írja a 24.hu.

A dolgozó egészsége a munkaadónak is érték. Ezt az állítást aligha vonja kétségbe olyan felsővezető, akinek meg kellett már valaha oldania – például a koronavírus-járvány során – egy betegség miatt a munkából akár hetekre kieső kolléga pótlását. Persze nem elég, ha valaki pusztán megjelenik a munkahelyén: a stresszes, fáradt, gyengélkedő, fáradékony vagy egyszerűen csak tartósan rosszkedvű munkavállaló munkahelyi teljesítménye is gyengébb, sőt állapota a közvetlen munkatársakra is rossz hatással lehet. A g7.hu cikke.

Egy friss jelentés szerint 2016-ban 745 ezer ember halt meg a túlórázáshoz köthető stroke-ban és szívbetegségben.

Mostantól már nem ajánlja az otthoni munkavégzést a kormány. Ez azt jelenti, hogy több tízezren visszatérhetnek az irodákba. A Pénzcentrum felmérése szerint azonban ezt sokan nem szeretnék. A pszichológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a home office végével újraéledhetnek olyan konfliktusok, amelyek még a koronavírus előtt keletkeztek. Az ATV Híradó riportja.

Nem biztos, hogy csak a sok feladat okozza, hogy fáradtnak, kimerültnek érezzük magunkat egy számítógép előtt töltött munkanap végén. A közérzetet, de a sikerességet is befolyásolhatja a munkakörnyezet: a megfelelő, ergonomikus kialakítás hozzájárulhat a hatékony, szem- és testkímélő munkavégzéshez. Az irodai ergonómia a test és a lélek igényeit is igyekszik figyelembe venni a munkaterület kialakításánál. Egyre több cég tartja fontosnak, hogy olyan munkaállomásokat alakítson ki a munkavállalói számára, amelyek egyszerre inspirálók, egészségesek és kényelmesek. Otthoni munkavégzés esetén a dolgozósarok létrehozásánál is érdemes odafigyelni a harmonikus munka- illetve tanulókörnyezetre, mert így élénkebb, koncentráltabb figyelem érhető el – olvasható a Budai Szemészeti Központ közleményében.