Április 28, azaz a mai nap, szerda a munkahelyi balesetben elhunytak és megsérültek emléknapja, ennek alkalmából a MASZSZ gyertyagyújtással és a munkahelyi balesetek áldozatainak emelt csepeli emlékmű megkoszorúzásával emlékezett meg a munkavégzés közben elhunytakról, és idén velük együtt a koronavírus áldozatairól. A Mérce cikke.

A szakszervezet közleményében emlékeztetett, hogy évente több tucat – 60-80 – ember hal meg munkahelyi balesetben. Ezért nagyrészt a kormány a felelős, mert „lyukas” a hatósági munkavédelmi ellenőrzési rendszer.

A szakszervezet szerint jelenleg nem elég hatékony a munkavédelmi előírások betartatása, ugyanis „ezerszámra vannak olyan munkahelyek, ahová egyszer sem jutnak el a munkavédelmi ellenőrök.” A MASZSZ szerint

Így nem csoda, ám végtelenül szomorú és teljességgel elfogadhatatlan, hogy részben a rendszer lazasága miatt is évente még mindig több tucat munkavállaló esik áldozatul, vagy szenved el gyakran végleges csonkolással járó súlyos balesetet.

Kordás László MASZSZ-elnök szerint noha idén csökkent a munkahelyi balesetek száma, ez annak is köszönhető, hogy – a KSH adatai szerint – a munkavállalók 17 százaléka, 760 ezer ember otthonról dolgozik. Ezzel párhuzamosan viszont „drasztikusan megugrott” az otthoni balesetek száma a biztosítók nyilvántartása szerint. A szakszervezet kitér arra is, hogy

Az elmúlt év, a pandémiás helyzet új megvilágításba helyezi a munkavégzéssel kapcsolatos megbetegedéseket és azok megelőzését, a foglalkozás-egészségügy, a közegészségügy egységben kezelésének fontosságát.

A közlemény szerint Kordás elismeri: a veszélyes, nehéz fizikai munkákat nem lehet „haza vinni”, ám jól képzett szakmunkásokkal – akik a munkavédelmi eszközök használatához is értenek – számtalan súlyos balesetet meg lehetne előzni, életeket lehetne megmenteni, s akkor egyre kevesebb áldozatért kellene gyertyát gyújtani a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapján.

A szakszervezet szerint azonban jól képzett szakemberből a szakmunkásképzés szétverése óta egyre kevesebb van, így a munkavédelmi előírások megértetése és betartatása is egyre nehezebb. Ez azonban nem mentség arra, hogy tavaly is 64 ember hunyt el munkavégzés közbeni baleset következtében.

A tapasztalatok szerint azonban nem csak a kormányzati intézkedések, hanem a munkáltatói és a munkavállalói gyakorlat és szemlélet is jelentős változtatást igényel, hogy közös munkával javítsunk a munkavédelmi helyzeten – írják közleményükben. A szakszervezeti szövetség ennek jegyében

• elvárja, hogy a kormány megfelelő módszerekkel és eszközökkel ösztönözze, és ha kell, kényszerítse a munkáltatókat olyan korszerű, hatékony munkavédelmi gyakorlatra, amelyek garantálják a munkavállalók egészséges és biztonságos foglalkoztatását.
• A szakszervezetek követelik, hogy az egészséges és biztonságos munkavégzéshez való jog minden országban – hazánkban is – tartozzon az alapvető munkavállalói jogok közé és ezt nemzetközi egyezmény rögzítse.

A MASZSZ álláspontja szerint nem lehet kétséges, hogy ezt a magyar munkáltatóknak és a kormánynak is támogatnia kell.

A munkáltatók noha spórolhatnak kisebb-nagyobb összegeket munkavédelmen, az ilyen jellegű hozzáállás levét a dolgozók isszák meg, hisz az ő bőrükre növelik a cégek profitábilitásukat. Noha a pandémiás helyzet ezen folyamatokat is lelassította, egy évvel ezelőtt arról számolhattunk be, hogy radikálisan növekszik a munkahelyi balesetek száma.

Ráadásul még ha egy cég be is tartja a hivatalos munkavédelmi előírásokat – miközben tudhatjuk, hogy a hatóságok hajlamosak félrenézni olyan esetekben, mikor egy-egy cég érdeke ütközik a munkásokéval és a szabályozásokkal – akkor is súlyosan egészségkárosító lehetnek a munkások munkakörülményei. Mint tavalyi cikkünkben írtuk, „a gyakran sikersztoriként tálalt magyar autóipari fellendülés hátterében brutális túlórák, súlyosan egészségkárosító munkakörülmények és embertelen munkaszervezés állnak.”

A járványhelyzet pedig arra is rávilágított, hogy a hivatalok és foglalkoztatók a munkahelyi baleset fogalmát is viszonylag szabadon értelmezhetik: hisz a tanárok esetében például sokszor nem ismerték el munkahelyi balesetnek a vírusfertőzést, pedig igen komoly egészségkárosító hatásai lehetnek.

Ez pedig nem is csak a tanárokra vonatkozik: a járvány – noha a munkahelyek jelentős része foganatosított valamilyen járványvédelmi intézkedést – újabb kockázati tényezőként jelent meg a munkahelyeken, kiváltképp ott, ahol a dolgozók elkerülhetetlenül kontaktusba kerülnek egymással, így például a feldolgozóipar több területén is.

A magyarországi szabályozásoknak, valamint a munkáltatókkal elnéző, a dolgozókkal ezzel szemben szigorú kormányzati és hatósági hozzáállásnak hála sok munkás akár betegen is bejárt dolgozni a járvány idején. Sok munkahelyen ugyanis a dolgozók fizetésének jelentős részét teszik ki különböző bónuszok a viszonylag alacsony alapbér mellett. Ezeket pedig, még ha ki is írják őket táppénzre, nem kapják meg, míg otthon lábadoznak a betegségből, ezért sokak számára nem is opció, hogy időlegesen kiessenek a munkából.

Forrás: Mérce