A munkahelyi stressz akár krónikus betegség kialakulásához is vezethet. A nők körében ráadásul jóval nagyobb ennek kockázata, mint a férfiaknál.

Néhány évvel ezelőtt egy kutatás során új tényezőre figyeltek fel, amely hozzájárulhat a cukorbetegség kialakulásához bizonyos csoportoknál. Azt vizsgálták, hogy létezik-e összefüggés a nemünk és a munkahelyi stressz miatt kialakuló 2-es típusú diabétesz között. Az eredmények alapján a nők csoportjában nagyobb arányban alakult ki a betegség, mint az ellenkező nemnél. A kutatók az eredményeket a nemi szerepek munkán kívüli eltéréseire vezetik vissza, mivel a nők általában több időt töltenek háztartási kötelezettségekkel és gyermekgondozással, mint a férfiak, ezért kevesebb lehetőségük van a kikapcsolódásra.

Emellett a munkahelyi stressz mértéke is eltérő mintázatot mutatott a férfiak és a nők körében. Mint kiderült, a nők hajlamosabbak többet stresszelni munkájuk során, a munkahelyi megterhelés pedig – még tetézve a munkán kívüli lehetséges stresszforrásokkal – cukorbetegség kialakulásához vezethet.

A stressz az élet természetes velejárója, hatása annak mértéke és tartóssága függvényében érvényesül. Röviden bemutatjuk a munkahelyi stressz legfőbb jellemzőit, illetve tippeket adunk arra, hogyan mérsékelhetjük a káros hatásokat.

2045-ig 783 millióra nőhet a betegek száma

A diabétesz (cukorbetegség) azt jelenti, hogy a szervezet nem megfelelő módon termeli vagy használja fel az inzulint, vagyis azt a hormont, amely a táplálékból nyert glükóz (cukor) feldolgozását segíti a szervezetben. Ennek következményeként megemelkedik a vércukorszint. A 2-es típusú diabétesz a cukorbetegség leggyakoribb formája, a világ fejlett országaiban a cukorbetegek nagyjából 90 százaléka ebben a típusban szenved. Ahhoz, hogy a sejtek fel tudják venni a vérből a szükséges glükózt, sok és egyre több inzulint kell a szervezetnek termelnie. Amikor az inzulint termelő hasnyálmirigy már nem képes erre, illetve a termelt inzulin nem hasznosul megfelelőképpen, akkor kialakul a 2-es típusú cukorbetegség.

Statisztikai adatok szerint Magyarországon több mint 1 millió ember küzd a cukorbetegség valamely típusával. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) szerint pedig a világon több mint 537 millió cukorbeteg él, és közülük a becslések szerint 193 millió betegnél még nem is diagnosztizálták a problémát. 2045-re a cukorbetegek száma várhatóan 783 millióra fog nőni globálisan.

Miről ismerhetjük fel a diabéteszt?

A 2-es típusú cukorbetegség sokáig észrevétlen maradhat, hiszen az esetlegesen jelentkező tünetek sokszor nem elég egyértelműek. Előfordulhat, hogy a probléma kialakulása után csak évekkel később fedezik fel a betegséget, így a betegnek nincs lehetősége a betegség kezdetekor orvoshoz fordulni.

A 2-es típusú cukorbetegség kezdeti tünetei közé sorolható a gyakori bőrfertőzések kialakulása, a kelések megjelenése, vagy bizonyos testrészek, elsősorban a szeméremtest viszketése. A betegség előrehaladtával az érintett testsúlycsökkenést is tapasztalhat, ugyanis a kezdeti éhségérzetet étvágytalanság válthatja fel. Szövődményei közé szemészeti problémák, veseproblémák vagy akár idegrendszeri problémák is tartozhatnak.

Fontos a megelőzés

A betegség kialakulásának pontos oka egyelőre ismeretlen az orvostudomány előtt, de az mindenképpen elmondható, hogy az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a súlyfelesleg elősegítheti a kialakulását. A betegség megelőzése érdekében érdemes tehát a helyes életmódot már egészen fiatalon kialakítani, amelynek a legfontosabb elemei az egészséges, sokoldalú táplálkozás, illetve a rendszeres testmozgás. A táplálkozásra a mai, rohanó világunkban különösen oda kell figyelni, mert hajlamosak vagyunk egészségtelen, gyorsan elfogyasztható, feldolgozott ételeket enni. Ezek helyett igyekezzünk inkább zöldségeket, gyümölcsöket, rostdús ételeket, valamint alacsony szénhidrát- és kalóriatartalmú fogásokat fogyasztani, így fenntarthatjuk ideális testsúlyunkat.

Nagyon sokan végeznek ülőmunkát, a rendszeres testmozgást azonban elhanyagolják. A testmozgás természetesen nem versenysportot jelent, hanem egy fokozatosan bevezetett és rendszeresen végzett tevékenységet. Már azzal is sokat tehetünk egészségünk érdekében, ha a lift helyett a lépcsőt választjuk, a néhány buszmegállónyi távolságot inkább gyalog tesszük meg, beiktatjuk a napi sétát, gyakran kirándulunk, a tévénézés és számítógép használat helyett pedig a szabadtéri, közösségi programokat részesítjük előnyben.

Mindezek mellett fontos, hogy a stresszt is minél jobban csökkentsük életünkben. Szánjunk időt a kikapcsolódásra, és ne sajnáljuk az időt olyan tevékenységekre, amelyeket szeretünk. Válasszunk magunknak hobbit, de jótékony hatású lehet az is, ha alkalmanként az internetezés helyett könyvet olvasunk, vagy a családunkkal töltjük az időt. Figyeljünk arra, hogy megtaláljuk a számunkra megfelelő egyensúlyt a munka és a kikapcsolódás, feltöltődés között.

Forrás: hazipatika.hu