A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény (a továbbiakban: adókedvezmény, vagy FEOR kedvezmény) már több, mint 8 éve megtalálható a magyar jogszabályi rendszerben, de átfogó, a jogszabályi rendelkezéseken túl a hatósági hozzáállást és a gyakorlati részleteket is bemutató cikk még nem jelent meg ezzel kapcsolatosan. Cikksorozatunk második részében gyakorlati kérdésekkel foglalkozunk. Az ado.hu írása.


Sokszor felmerül a kérdés, hogy egyáltalán ki minősül szakképzetlen munkavállalónak?

FEOR-9 besorolás

A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről (FEOR–08) szóló 7/2010. (IV. 23.) KSH közlemény (a továbbiakban: KSH közlemény) tartalmazza a különböző munkaköröket és a végzett tevékenységeket, amelyek alapján adott munkavállalót besorolni szükséges. A besorolást a Központi Statisztikai Hivatal fenti közleménye alapján 2011-től kezdve kell alkalmazni, az azóta eltelt 10 év alapján az látható, hogy az abban foglaltak adott esetben már elavultak, a besorolás nem követte le a munka világában a technológiai fejlődés miatt bekövetkezett változásokat, ezért a főcsoporthatárok sok esetben elmosódtak, a kapcsolódó jártassági szintkövetelmények pedig már sok esetben nem megfelelőek.

A KSH közlemény alapján a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08) a foglalkozásokat a tevékenységek szakmai jellegének megfelelően tartalmazza, az adott foglalkozás gyakorlásához szükséges szakképzettség, szakértelem figyelembevételével kialakított csoportosításban.

A KSH közlemény az alábbi foglalkozásokat sorolja a 9-es csoportba (a mezőgazdaságban dolgozó munkavállalókat jelen cikkben nem érintjük):

9 SZAKKÉPZETTSÉGET NEM IGÉNYLŐ (EGYSZERŰ) FOGLALKOZÁSOK

91 Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások

911 Takarítók és kisegítők

9111 Háztartási takarító és kisegítő

9112 Intézményi takarító és kisegítő

9113 Kézi mosó, vasaló

9114 Járműtakarító

9115 Ablaktisztító

9119 Egyéb takarító és kisegítő

92 Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások

921 Szemétgyűjtők és hasonló foglalkozások

9211 Szemétgyűjtő, utcaseprő

9212 Hulladékosztályozó

922 Szállítási foglalkozások és rakodók

9221 Pedálos vagy kézi hajtású gépek vezetője

9222 Állati erővel vont jármű hajtója

9223 Rakodómunkás

9224 Pultfeltöltő, árufeltöltő

9225 Kézi csomagoló

923 Egyéb egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozások

9231 Portás, telepőr, egyszerű őr

9232 Mérőóra-leolvasó és hasonló egyszerű foglalkozású

9233 Hivatalsegéd, kézbesítő

9234 Hordár, csomagkihordó

9235 Gyorséttermi eladó

9236 Konyhai kisegítő

9237 Háztartási alkalmazott

9238 Parkolóőr

9239 Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású

93 Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások

931 Egyszerű ipari foglalkozások

9310 Egyszerű ipari foglalkozású

932 Egyszerű építőipari foglalkozások

9321 Kubikos

9329 Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású

933 Egyszerű mezőgazdasági, erdészeti, vadászati és halászati foglalkozások

9331 Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású

9332 Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású

Gyakorlati tapasztalatok alapján különösen problémás a 8-as és 9-es főcsoport elhatárolása, ezen belül például az olyan gépkezelők vagy összeszerelők besorolása, akik nagyon alacsony szintű kompetenciákat igénylő feladatokat látnak el. A FEOR alapján 8-as főcsoportba sorolt foglalkozások leírása már napjainkban nem feltétlenül helytálló, azokhoz sokszor már nem a manapság elvárt, jellemző készségszint kapcsolódik.

Az egyszerű részfeladatokat ellátó munkavállalókat is egyértelműen jellemző 9310-es FEOR kód leírása például a következő:

Egyszerű, általában fizikai természetű tevékenységeket végez kézi erővel, mint pl. gépek, illetve emberek kiszolgálása, anyagok és tárgyak kezelése. Munkája egyszerű szerszámok vagy berendezések használatát is igényelheti.

Jellemző tevékenységek:

  • kézi anyagmozgatás, rakodás, a munkaterületek tisztítása;
  • a kapott egyszerűbb feladatok, utasítások végrehajtása;
  • balesetvédelmi, egészségvédelmi, munkaügyi előírások betartása;
  • a rábízott egyszerűbb készülékek kiszolgálása, gépek, berendezések és szerszámok tisztítása;
  • bányászok segítése, bányászati gépek karbantartása, tisztítása, utak és szállítóvágatok tisztítása.

A 8-as FEOR kód alatt az alábbiakat találjuk:

  1. feldolgozóipari gépek kezelői;
  2. összeszerelők;
  3. helyhez kötött gépek kezelői;
  4. járművezetők és mobil gépek kezelői;

A 8-as kódon belül egy részfoglalkozást kiragadva a 8135 (Műanyagtermék-gyártó gép kezelője) kód például az alábbi feladatokat takarja:

A különböző vegyipari módszerekkel előállított műanyagból félkész és késztermékeket állít elő. Műanyagok előállítása céljából keverékek gyúrását és keverését, illetve különféle műanyag-összetevők és termékek előállítását végző gépeket kezel és felügyel.

  1. műanyagok előállítása céljából keverékek gyúrását és keverését végző gépek kezelése és felügyelete;
  2. műanyagok öntéssel, sajtolással, befúvással, vágással és egyéb módon történő alakítását végző gépek kezelése és felügyelete;
  3. üveggyapot előállítása céljából műanyagok és műanyaggal impregnált anyagok hengerelését végző gépek kezelése és felügyelete;
  4. szigeteletlen huzalok, vezetékek, kábelek és optikai szálak műanyaggal történő beburkolása;
  5. az elkészült termékek vizsgálata, hogy nem hibásak-e, és hogy megfelelnek-e a műszaki leírásnak;
  6. hulladék műanyagok újrahasznosítása;
  7. műszemek és kontaktlencselemezek készítése, szemüvegkeretek és ortopédiai készülék műanyag alkatrészeinek készítése és javítása.

A Magyarországon működő gyártócégek egy jelentős részénél találhatunk a fentiek szerint 9310-es FEOR-ba tartozó munkavállalókat (pl. operátorok), mert ők jellemzően a 8-as kódoknál felsorolt fenti feladatokat nem végzik (tehát pl. gépek kezelése és felügyelete nem jelenik meg a mindennapi feladataik között), így ezek a személyek a szakképzettséget nem igénylő munkakör (9-es kezdetű FEOR) feltételeinek megfelelhetnek. Ezen munkavállalók ugyanis általában fizikai természetű tevékenységet végeznek kézi erővel, mint pl. gépek, illetve emberek kiszolgálása, anyagok és tárgyak kezelése. Munkájuk egyúttal egyszerű szerszámok vagy berendezések használatát is igényelheti.

Az operátorok egy kisebb részénél feltétlenül elmondható, hogy

  • a munkavégzés előképzettséget / végzettséget az elemi készségeken túl (olvasás, számolás) egyáltalán nem igényel, a munkaviszony létesítésekor maximum egy pszichológiai jellegű teszt kerül kitöltésre a monotonitás tűréssel (a folyamatosan ismétlődő feladatokkal) kapcsolatos hajlandóság felmérése érdekében,
  • a végzett munka betanított jellegű, a feladatok nem bonyolultak, azok rövid időn belül megtanulhatóak, elsajátíthatóak,
  • az alkalmazottak a munkavégzés során utasításokat, útmutatókat, kézikönyveket követnek, ezektől és az ezekben szereplő információktól eltérniük semmi esetben sem lehetséges, tehát a döntéshozatal önállóságának foka lényegében nem jelenik meg,
  • a feladatok pontos elvégzése érdekében folyamatos oktatások merülnek fel, önképzésre / egyéb kiegészítő ismeretek önálló megszerzésére nincs szükségük a munkavállalóknak,

Fontos megemlíteni, hogy a 9310-es FEOR kódhoz tartozás megköveteli, hogy ezen munkavállalók a gépeket nem kezelik, kizárólag az alapanyag behelyezése, késztermék összegyűjtése, csomagolása képezheti a feladataikat.

Hogyan érvényesíthető a kedvezmény?

Az adókedvezmény összegét a kifizetőnek havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként kell megállapítania.

Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet. Itt tehát mindenképpen fontos az egyébként kötelezően teljesítendő FEOR bejelentésen (’1041-es bejelentőn) szereplő információk ellenőrzése, ugyanis egy nem megfelelő FEOR alatt bejelentett munkavállaló után elképzelhető, hogy egyáltalán nem, vagy adott esetben tévesen veszi igénybe a szociális hozzájárulási adókedvezményt a munkáltató.

A részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt. Mindezek alapján adott hónap közben be vagy kilépő munkavállalók esetében az adott időszakra vonatkozó bérre is a fentieknek megfelelően lehet elszámolni a kedvezményt.

Amennyiben egy adott cégnél várhatóan igénybe lehet venni ezt a szociális hozzájárulási adókedvezményt és ez eddig még nem történt meg, úgy önellenőrzés keretében természetesen elévülési időn belül ezt megteheti (tehát gyakorlatilag évekre vissza lehet még nyúlni).

Fontos azonban, hogy az érintett munkavállalók munkaszerződése és munkaköri leírása összhangban legyen a ténylegesen végzett tevékenységgel. Amennyiben ugyanis az adóhatóság egy ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a munkáltatónál elérhető dokumentált bizonyítékok nem támasztják alá a szakképzettséget nem igénylő minősítésnek való megfelelést, akkor jogosulatlan visszaigénylést és a kapcsolódó jogkövetkezményeket állapíthatja meg a társaság terhére.

Szintén ki kell hangsúlyozni, hogy amennyiben az önellenőrzésre sor kerülne, úgy mindenképpen szükséges az esetlegesen korábban más FEOR kód alatt lejelentett munkaköröket a ’1041-es bejelentésen javítani, ugyanis azok feltüntetése a munkavállalói bejelentéskor és a havi kifizetéseket lefedő bevallásokon (’08) kötelező elem.


Forrás: ado.hu

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!