Az idei szigorítások nyomán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna a katától. Cikksorozatunk következő részei a katából való kilépéssel kapcsolatos tudnivalókkal foglalkoznak. Az ado.hu cikke.

Kilépés a katából

A Katv. 5. § (1) bekezdés a) pontja értelmében, ha az adóalany bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem e törvény szabályai szerint teljesíti, a kata-alanyiság a bejelentés hónapjának utolsó napjával szűnik meg. Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy a hónap mely napján jelentjük be döntésünket az adóhatóság felé, a kata-alanyiságunk a hónap utolsó napjáig fennáll, és csak a következő hónap első napjától kerülünk át az általunk választott másik adónem hatálya alá.

A tételes adó szempontjából ez nem okoz gondot, hiszen a Katv. 8. § (4) bekezdése alapján, ha egy naptári hónapban akár csak egyetlen napig is katásak vagyunk, arra a hónapra mindenképp meg kell fizetni a tételes adó egészét.

A 40 százalékos adó tekintetében viszont már van jelentősége annak, hogy mi történik a kilépés bejelentése és a kata-alanyiság megszűnése között, mivel az ezen időszakban megszerzett bevételek még beleszámítanak a 40 százalékos adó értékhatárába. Figyelni kell arra is, hogy katás bevételnek minősülhet olyan összeg is, amit már a kilépés után kaptunk meg.

A bevételek kezelése a kilépés során

Amikor egy vállalkozás egyik adónem alól a másik alá lép át, mindig felmerül a kérdés, hogy a váltás körüli időszakban megszerzett bevétel melyik adónem hatálya alá tartozik.

A Katv. 2. § 12. pontja kimondja, hogy a kisadózó vállalkozás bevételének minősül az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg, a 13. pont értelmében pedig a bevétel megszerzésének időpontja ilyen esetben az adóalanyiság megszűnésének napja.

Ezen, a katára egyébként jellemző pénzforgalmi szemléletet áttörő szabály értelmében tehát amennyiben a vállalkozás még a katás időszakban kiállította az értékesítéséről a bizonylatot, akkor, még ha a kifizetés időpontjában már nem alanya is a katának (vagy, ad absurdum, a kifizetésre akár soha nem kerül sor), a bizonylaton szereplő összeg a kisadózó vállalkozás – az adóalanyiság megszűnésének napján megszerzett – bevételének fog minősülni, és a kata szabályai szerint adózik.

Megjegyzendő, hogy bár a Katv. az adóalany által kibocsátott bizonylatot említ, az adóhatóság álláspontja szerint a szabály akkor is alkalmazható, ha egy mezőgazdasági tevékenységet folytató, kompenzációs felár alkalmazására jogosult kisadózó lép ki a kata alól, és a felvásárló még a kata-alanyiság megszűnését megelőzően kibocsátja a felvásárlási okiratot.

A Katv. 2. § 12. pontja ugyan nem tér ki arra esetre, amikor a bizonylatot az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezéseinek megfelelően nem a kisadózó, hanem a felvásárló bocsátja ki, mindazonáltal a hivatalos álláspont alapján a szabályozási cél ezekben az esetekben sem tér el az eredeti szándéktól, hogy ez a bevétel a kisadózó bevételnek minősüljön.

Figyelemmel arra, hogy az értékesítés megvalósult, a kisadózó nem mulasztott akkor, amikor a bizonylatot nem állította ki, ezért a Katv. hivatkozott rendelkezése nem eredményezhet hátrányosabb helyzetet az adózó számára, ezért nincs akadálya e rendelkezés kiterjesztő jellegű értelmezésének. Ebből következően a kata-alanyiság megszűnését megelőzően a kifizető által kibocsátott felvásárlási jegy alapján az egyéni vállalkozó kata-alanyiságának megszűnését követően befolyt bevételt a Katv. szerinti bevételnek kell tekinteni.

A kilépés és a százalékos kata értékhatárai

A 12 milliós éves bevételi értékhatár

A kilépés az éves bevételi értékhatárhoz kötődő 40 százalékos adó tekintetében komoly következményekkel járhat, ugyanis évközbeni kilépés esetén lecsökken annak 12 millió forintos értékhatára.

Sokan a mai napig tévesen úgy tudják, hogy a már 2021. előtt is szabályozott százalékos kata alól évi 12 millió forintig mentesül a katás vállalkozás, jóllehet nem ez a helyzet. A Katv. 8. § (6) bekezdése értelmében, ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára a tételes adót megfizetni, a kisadózó vállalkozás bevételének a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és 1 millió forint szorzatát meghaladó része után 40 százalékos adót köteles fizetni. A Katv. tehát minden egyes kata-fizetési kötelezettséggel érintett hónapra biztosít 1-1 millió forintnyi keretet, így, ha nem minden hónapban áll fenn a tételesadó-fizetési kötelezettség, akkor a mentesített keret is alacsonyabb lesz 12 millió forintnál.

Jó, ha tudjuk tehát, hogy ha azért lépnénk ki év közben a kata hatálya alól, mert a bevételünk megközelítette a 12 millió forintot, a 40 százalékos adót már így sem fogjuk megúszni, sőt, akár rosszabbul is járhatunk, hiszen év közbeni kilépésnél az értékhatár is lecsökken.

Ha például egy katás vállalkozás 2021. szeptemberében észleli, hogy a következő számlájával átlépné a 12 millió forintos értékhatárt, ezért gyorsan bejelenti, hogy kilép a kata hatálya alól, akkor azzal fog szembesülni, hogy a mentesített kerete lecsökken 9 millió forintra (januártól szeptemberig minden hónapra 1-1- millió forint lesz a keret), és a teljes e fölötti összeg 40 százalékos adó alá esik.

Ügyelni kell arra is, hogy az adóalanyiság megszűnését megelőzően kiszámlázott tételeket az értékhatár túllépése szempontjából akkor is figyelembe kell venni, ha kifizetésükre a kata-alanyiság megszűnését követően kerül sor, hiszen a már leírtak szerint a bizonylaton szereplő összeg ilyen esetben a kisadózó vállalkozás – az adóalanyiság megszűnésének napján megszerzett – bevételének minősül.

Volt már szó arról, hogy a kilépést mindig egy számításnak célszerű megelőznie. A százalékos adó szempontjából ennek során meg kell becsülni, hogy mennyi bevételt fog a naptári év végéig még várhatóan szerezni a vállalkozás, mennyi esne százalékos adó alá akkor, ha nem lép ki a kata alól, milyen összegre vonatkozik százalékos adó évközbeni kilépés esetén – a másik oldalról pedig hogy másik adónemre történő áttérés esetén annak hatálya alatt milyen összegű adók és járulékok fogják terhelni a vállalkozás év végéig még megszerzett bevételeit.

Forrás: ado.hu