A diákok számára a versenyképes fizetés, a kölcsönzött munkavállalóknak a stabilitás és a 13. havi juttatás, a nyugdíjasok számára pedig a stabil nyugdíjkiegészítés a legfontosabb szempont a munkavállaláskor egy felmérés szerint – olvasható a Magyar Hírlapban.

Januártól változik a munkaerő-felmérés módszertana. A változás 120-150 ezerrel növeli a Magyarországon foglalkoztatottak létszámát és 1,8-2,3 százalékponttal a foglalkoztatási rátát, elsősorban a nők munkaerőpiaci mutatóinak módosítása miatt – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Kevesebben dolgoztak októberben, a KSH szerint mégis csökkent a munkanélküliség. Eközben az álláskeresők bő negyede egy éve nem talál munkát – olvasható a Népszavában.

Egy kormányhatározatnak köszönhetően nem kell figyelembe venni egyes kizáró korlátozásokat a közmunka-program esetében, amíg tart a veszélyhelyzet – írja a Privátbankár.

A betanított munkások bruttó átlagkeresete 200-300 ezer forint, a szakmunkásoké 250-390 ezer forint, call centeres állásban 230-280 ezer forint, irodai asszisztens pozícióban 250-390 ezer forint, mérnöki diplomával 500-600 ezer forint, s informatikusként 400-600 ezer forint. (Utóbbi összegek különböző bónuszokkal is kiegészülhetnek.) A legnehezebb informatikusokat toborozni, ha egyáltalán sikerül – derül ki a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) friss kutatásából – írja a 24.hu.

Az MKIK GVI októberi vállalati konjunktúravizsgálata 3142 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul. Az adatfelvétel október 1. és 31. között zajlott, a koronavírus-járvány második hulláma következtében bevezetett jelentősebb novemberi korlátozások kihirdetése előtti időszakban. Az MKIK GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra és a vállalkozók szubjektív helyzetértékelésére támaszkodik. A Piac és Profit cikke.

Megnőtt az alapbér jelentősége a munkavállalók szemében, amely így a rugalmas és kiszámítható időbeosztással együtt vezeti a mostani legfontosabb munkahelyválasztási tényezők rangsorát. A koronavírus-járvány hatására újként került be a legfontosabb tényezők közé a biztonság szempontja – írja a Piac és Profit.

Egy éve még a kellemes és egészséges munkakörnyezet is az egyike volt annak az öt legfontosabb szempontnak, ami alapján vonzónak tartottak az emberek egy munkahelyet. A járvány rengeteg változást hozott, mára a stabilitás vagy a közvetlen vezető személye került előtérbe a munkahely értékelésekor – írja az infovilag.hu.

A gazdasági visszaesés kapcsán újra előtérbe került a közmunkaprogram, mint lehetséges eszköz a válság munkapiaci hatásainak tompítására, ezért időszerű a program korábbi tapasztalatainak összefoglalása. A 2011-2017-es időszak adatai azt mutatják, hogy a közmunkaprogramban résztvevők 50 százaléka korábban inaktív volt, és a közfoglalkoztatottak több mint ötöde volt képes később az elsődleges munkapiacon elhelyezkedni. A közmunkaprogram elsősorban az alacsonyan képzettek számára kínált munkalehetőséget, a közmunkások 80 százaléka a program keretében szakképzettséget nem igénylő munkakörökben dolgozott. Összességében a közmunkaprogram a jelenlegi válságban is áthidaló megoldásként segítheti az alacsonyan képzetteket, amíg a gazdasági növekedés megindulásával párhuzamosan a munkaerő iránti kereslet újra emelkedni kezd – olvasható a napi.hu-n.

Sokan keresnek kölcsönzött munkaerőt, és még többen állnának így munkába. A válság előtti időkhöz képest viszont még mindig 10-15 százalékkal dolgozhatnak kevesebben munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül – írja a HVG.