Szeptemberben a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 482 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 32 ezer fővel kevesebb, az előző év azonos időszakához képest pedig 24 ezer fős a csökkenés, derült ki a KSH adataiból. Az előző hónaphoz, augusztushoz viszonyítva mintegy 37 ezerrel, 222 ezer főre nőtt a munkanélküliek száma. Ezzel megtört a koronavírus-járvány első hullámának vége óta, vagyis 4 hónapja javuló trend a munkaerőpiacon. Részletes elemzésünk azonban azt mutatja, hogy alapvetően nem az elsődleges munkaerőpiac gyengélkedik, hanem elsősorban a közmunkások és a külföldön dolgozó magyarok havi létszáma esett vissza, utóbbi összefügg a határzár és a korlátozó intézkedések megjelenésével – írja a Portfolio.
Szeptemberben 4 millió 482 ezer magyar dolgozott, ami havi és éves alapon is visszaesést jelent.
Ez azonban nagyrészt azzal függ össze, hogy mind a közfoglalkoztatottak, mind a külföldön dolgozó magyarok létszáma több havi emelkedés után csökkent. A rövid ideje külföldön dolgozó (de a foglalkoztatottak számába beletartozó) magyarok létszáma azért csökkenhetett, mert szeptemberben ismét határzárat vezettek be, illetve egyre több ország jelentett be szigorításokat, ami megnehezíthette a határátlépést is.
A közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozó magyarok létszámától megtisztított adataink szerint – ami az elsődlegese munkaerőpiac teljesítményét mutatja – a foglalkoztatottak száma nem csökken. Vagyis a vállalati szektor a második hullám elején még nem kezdett tömeges leépítésekbe, habár már voltak arról szóló hírek, hogy a turizmus-vendéglátás szektorban dolgozók egy része a határzár bejelentése után újra munkanélkülivé válik. A munkanélküliek száma 222 ezerre emelkedett szeptemberben az előző havi 185 ezerről, ami jelentős mértékű növekedést jelent. Ez 4,7%-os munkanélküliségi rátát jelentett.
Érdemes megjegyezni, hogy amíg a munkanélküliek száma a KSH adatai szerint 222 ezer fő volt, addig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatgyűjtése alapján a nyilvántartott álláskeresők létszáma 323 ezer fő volt, ami 33%-kal magasabb, mint az előző év azonos időszakában mért adat. Ez éppen 100 ezer fős különbség a két statisztika között. Mindazonáltal az NFSZ az álláskeresők csökkenését méri már több hónapja folyamatosan.
Hogy valójában mennyien kerültek nehéz helyzetbe a koronavírus-járvány hatása miatt, azt az alábbi grafikon szemlélteti. Ezen látható, hogy a trend összességben javuló, de továbbra is több mint 300 ezer dolgozónak rosszabb a helyzete (nincs állása, szünetel a vállalkozása, vagy csak részmunkaidőben dolgozik), mint a válság előtt:
Összességében úgy látszik, hogy a koronavírus-járvány második hulláma azonnal csökkentette a foglalkoztatottak összlétszámát, azonban ez még nem lehetett tömeges az elsődleges munkaerőpiacon (a vállalati szektorban több dolgozót vettek fel, mint amennyit elbocsátottak).
A következő hónapokban a munkanélküliség további emelkedésére lehet számítani Magyarországon, amely az elsődleges munkaerőpiacot is érinti fogja. Az európai korlátozó intézkedések miatt a külső kereslet érdemben csökkenhet, a bizonytalanság növekedhet, az óvatossági megfontolások (beruházások, fogyasztás elhalasztása) erősödhetnek, amely végső soron alacsonyabb foglalkoztatottságot és magasabb munkanélküliséget eredményez.
Éppen ezért különösen fontos lenne, hogy a kormány minél gyorsabban olyan intézkedéseket vezessen be, amelyek segítik megóvni a munkahelyeket (bértámogatási program), illetve támogatják a képzését/átképzését azoknak, akik olyan szektorban veszítik el az állásukat, ahol a következő időszakban bizonyára még nem lesz rájuk szükség.
Forrás: Portfolio
