Mészáros Melinda, a LIGA szakszervezetek elnöke szerint a koronavírus miatti válság alaposan megnehezíti a jövő évi minimálbérrel, garantált bérminimummal és bérajánlással kapcsolatos egyeztetéseket, azonban azt mondja: az emelést 2021-ben is folytatni kell.

Megkezdődtek a jövő évi minimálbérekkel kapcsolatos egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. "Ennyire nehéz helyzetben, és ezt leszögezte mind a három oldal, mióta minimálbér-tárgyalásokat tartanak, nem voltunk" - mondta a LIGA szakszervezetek elnöke az InfoRádióban.

Mészáros Melinda szerint a koronavírus miatti válság alaposan megnehezíti a jövő évi minimálbérrel, garantált bérminimummal és bérajánlással kapcsolatos egyeztetéseket. Mészáros Melinda azonban azt mondja: az emelést 2021-ben is folytatni kell.

A V4-ek országaiban és Romániában is jelentősen növelték a minimálbéreket és a jövő évben is további emelés várható. Nem maradhatunk le, nem szakíthatjuk meg a 2016-ban elindított felzárkózási folyamatot, mert az a gazdaság szereplői számára komoly károkkal járhat - hangsúlyozta a szakszervezeti vezető.

Az emelés mértékéről november második felében fogalmaz meg javaslatot a munkavállalói oldal. Abban azonban már az első tárgyaláson is megegyeztek a felek, hogy ismét több évre kijelölik a minimálbérek fejlesztésének irányát. Mészáros Melinda szerint a gazdasági helyzet nem kiszámítható, ezért nem terveznek több évre előre szóló megállapodást.

Úgy vélte, a jövő évi emeléshez a régiós országok 7-10 százalékos minimálbéremelése és az európai szociális charta adhat iránymutatást. Ez kimondja, hogy a minimálbérnek el kell érnie a nemzetgazdasági átlagkereset 60 százalékát. Ez Magyarországon a mostani 161 ezer forint helyett több mint 220 ezer forintos minimálbért jelentene.

E szintet több szomszédos országban lépcsőzetesen érik el - hangsúlyozta a szakszervezeti vezető. Romániában 2021-től térnek rá egy két felnőtt keresővel és két gyermekkel számoló családmodell alapján a minimális megélhetési költségekre épített minimálbér megállapítására. "Magyarországnak is ebbe az irányba kell haladnia: a megélhetési költségeket, az infláció mértékét is figyelembe kell vennünk, ahogy azt is, hogy a nemzetgazdasági átlagkeresethez viszonyítva ezt a fajta megélhetési költséget is fedezze a megállapított minimálbér."

Már nem a munkaerőhiány a fő kérdés Magyarországon, ahogy az elmúlt években volt, mert a pandémia hatására egy csapásra megváltozott a helyzet, mindezek miatt pedig a korábban jellemző bérdinamika erőteljes visszaesésére lehet számítani – mondta a Portfolio-nak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

A járvány miatti visszaesés minden területen jellemző, aminek hatására megtorpannak a fejlesztési beruházások is. Kapacitást ugyanis csak akkor kell bővíteni, ha bővül a kereslet és a jelenlegi kapacitások nem elegendőek, erről azonban most szó sincs – mondta Parragh, aki szerint szinte minden területen erőteljesen esik a kereslet. „E logika mentén – márpedig a piac ezt a logikát követi – a munkaerő keresletének csökkenésével párhuzamosan várhatóan a bérdinamika is erőteljesen csökkenni fog. Ha nincs akkora kényszer a munkaerő felvételére – márpedig a csökkenő piaci kereslet miatt nincs –, akkor a cégek nem fogják emelni a munkabéreket és ezáltal nem növekszik a munkaerőköltségük” – fogalmazott Parragh. Munkaerőhiány időszakában a munkavállalók magasabb bért harcolhatnak ki, most viszont fordult a kocka, így a cégek már nem fognak végrehajtani akkora béremelést, mint korábban – tette hozzá.

Portfolio-vélemény:

Nem lennénk meglepve, ha a vírushelyzet okozta válság következtében az elmúlt években látott 8%-os növekedésnél végül kisebb mértékben emelkedne a minimálbér és a garantált bérminimum, hiszen a vállalatok már most is nehéz helyzetben vannak, miközben a kereslet élénkülése igen bizonytalan lábakon áll a járvány várható elhúzódása miatt.

Forrás: Portfolio