Emeljenek a 2015 óta változatlan „vetítési alapon”, amely meghatározza a tanárok, tanítók, óvónők fizetését – évek óta kérik ezt a kormánytól pedagógus szakszervezetek, szülői csoportok, sőt a Nemzeti Pedagóguskar is. Úgy tűnik, hiába: a kezdők ebben a tanévben is bruttó 230 ezer, a valamivel tapasztaltabbak bruttó 260 ezer forintért dolgoznak majd. Nem véletlen, hogy a pedagógusbérek rendezése az összes ellenzéki párt programjában szerepel, kis túlzással egymásra licitálnak. Az Eduline cikke.

 

Az elemzők szerint a jelenlegi egyszeri tényező után az idei év már nem tartogat nagy meglepetést egészen az év végi jutalomosztásig a bérek tekintetében.

Az egyre kevesebb tanárért egyre nagyobb harc folyik a magyar iskolákban. A szakképzésben például kevesebb munkáért több fizetést kaphat ugyanaz a pedagógus, mint egy Emmi-iskolában, így egyre nagyobb eséllyel csábítják át a technikumok a gimnáziumoktól őket. Az igazgatók pedig nem értik, hogy az állam miért fizet többet az egyik minisztériumon keresztül ugyanazért a munkáért, mint egy másik minisztériumon keresztül – írja a HVG.

Az egészségügyben tavaly kifizetett rendkívüli juttatás miatt 3,5 százalékkal nőttek a keresetek idén júniusban.

Bár még sok kérdés tisztázatlan, egyre valószínűbb, hogy főként az egy gyermeket nevelő családok járnak jól, de az alacsony keresetűek is több százezer forintot kaphatnak vissza az idén befizetett adójukból – írja a Világgazdaság.

Bár a tavalyi második negyedévben látottaktól elmarad, így sem panaszkodhatnak a nyugdíjpénztárak teljesítményére a tagok: az önkéntes kasszák 22,4 milliárdos, a magánkasszák 4,4 milliárdos nyereséggel zárták a második negyedévet, ami 1,3 és 1,55% vagyonarányos hozamot jelent. Híznak tehát a nyugdíjpénzek, de hónapról hónapra csökken a pénztártagok száma.

Alkotmánybírósághoz fordult az Utcajogász Egyesület az öregségi nyugdíjminimum összegének emelése érdekében. A hajléktalan és lakhatási nehézséggel küzdő embereknek tizenegy éve ingyenes jogi segítséget nyújtó szervezet szerint az öregségi nyugdíj legkisebb havi összege (28.500 forint) nem biztosítja a megélhetést – írják weboldalukon.

Kiszámíthatóság kell az időseknek, nem az, hogy Orbán Viktor majd megnézi a számokat, „oszt emel” – mondta a Népszavának Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatának vezetője, a NYUSZET alapító elnöke.

Egyre jobban leszakadnak a magyar nyugdíjak a bérektől, posztolta Tóth Bertalan, a szocialisták társelnöke Facebook-oldalán. A politikus rámutat, amíg 2010-ben, az Orbán-kormány hivatalba lépésekor a nettó átlagbérnek még csaknem 75 százalékát érte az átlagnyugdíj, addig 10 év kormányzást követően, 2020-ban már alig 53 százalékát. A mind nagyobb lemaradást jól jelzi, hogy 2019-től ez a mutató már az uniós átlag alá került, azaz nemzetközi összehasonlításban is egyre romlik a magyar nyugdíjasok helyzete. A hang.hu cikke.

A munkavállalók 39 százaléka legalább a havi fizetésének megfelelő éves bónuszt remél. A munkavállalók 44 százaléka kap valamilyen bónuszt, jutalmat, jutalékot a fizetése mellett, amelynek mértékét az esetek többségében (62%) a teljesítményüktől teszik függővé a munkáltatók. A foglalkoztatottak körében a béren kívüli juttatás legnépszerűbb formája továbbra is a SZÉP kártya, a válaszadók 37 százaléka preferálja ezt a megoldást. – derül ki a Profession.hu friss, reprezentatív felméréséből – írja a Profitline.