Nehéz lenne nem összekapcsolni a hazai nyári belgazdasági folyamatokat a SZÉP-kártya felhasználási feltételeinek a változásával. Nagyon úgy tűnik, hogy a belső turizmus, a vidéki vendéglátás magához térésének egyik kulcsa ez a pénzügyi termék volt – írja a Világgazdaság.

 Az ágazati bértámogatásból munkavállaló híján kimaradt vállalkozások, önfoglalkoztatók közül eddig 77 ezren igényelték a 219 ezer forintos egyszeri támogatást. Közülük 70 ezernek már összesen 15 milliárd forintot fizettek ki – adta hírül az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Új konkrétumokkal került elő ismét a nulla százalékos személyi jövedelemadó lehetősége Magyarországon. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője üdvözlendő lépésnek tartja, és egyúttal úgy vélekedett, hogy nem csak átmeneti jelleggel kellene bevezetni az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók számára.

A 2013-ban indult Nyári Diákmunka program kilenc év alatt közel 250 ezer fiatal nyári munkavégzéséhez biztosított több mint 23 milliárd forint támogatást.

 

A kamara közvélemény-kutatásából az is kiderült, hogy tisztán egészségügyi szolgálati jogviszonyban csak az orvosok fele dolgozik.

Szakítani kell azzal a gondolkodásmóddal a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint, hogy a versenyképesség záloga az olcsó munkaerő – írja a HVG.

Az elállás a munkaszerződéstől való „szabadulást” teszi lehetővé. Milyen feltételek teljesülése esetén alkalmazható a jogintézmény?

Emeljenek a 2015 óta változatlan „vetítési alapon”, amely meghatározza a tanárok, tanítók, óvónők fizetését – évek óta kérik ezt a kormánytól pedagógus szakszervezetek, szülői csoportok, sőt a Nemzeti Pedagóguskar is. Úgy tűnik, hiába: a kezdők ebben a tanévben is bruttó 230 ezer, a valamivel tapasztaltabbak bruttó 260 ezer forintért dolgoznak majd. Nem véletlen, hogy a pedagógusbérek rendezése az összes ellenzéki párt programjában szerepel, kis túlzással egymásra licitálnak. Az Eduline cikke.

 

Az elemzők szerint a jelenlegi egyszeri tényező után az idei év már nem tartogat nagy meglepetést egészen az év végi jutalomosztásig a bérek tekintetében.

Az egyre kevesebb tanárért egyre nagyobb harc folyik a magyar iskolákban. A szakképzésben például kevesebb munkáért több fizetést kaphat ugyanaz a pedagógus, mint egy Emmi-iskolában, így egyre nagyobb eséllyel csábítják át a technikumok a gimnáziumoktól őket. Az igazgatók pedig nem értik, hogy az állam miért fizet többet az egyik minisztériumon keresztül ugyanazért a munkáért, mint egy másik minisztériumon keresztül – írja a HVG.