Az elmúlt napokban a várpalotai Képesség- és Tehetségfejlesztő Magániskola pedagógusai keresték meg az Átlátszót, abban bízva, hogy a nyilvánosság ereje talán képes hatást gyakorolni korábbi munkáltatójukra. Utóbbi ugyanis a jogerős bírósági ítélet ellenére sem hajlandó kifizetni a tanároknak járó 18 millió forintos végkielégítést, a késedelmi kamatot, valamint a perköltség díját. Az Átlátszó cikke.

A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 1388 forint volt idén az első negyedévben, 5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi 1326 forintnál – derül ki a Trenkwalder és a Moore Hungary elemzéséből.

A mai napon a Vasas Szakszervezet és a B. Braun vezetése hivatalosan is aláírta a bérmegállapodást, melynek eredményeként a munkatársak legkésőbb május 15-ig megkapják az év elejéig visszamenőleg érvényes fizetésemelést – írta a heol.hu.

Éppen fél éve kérdezgetjük a különböző hivatalos szerveket arról, ki és mi alapján határozza meg, hogy év közben  emelik-e a nyugdíjakat. Erre a korrekcióra az eddigi gyakorlat alapján novemberben szoktak sort keríteni, akkor, ha év közben kiderül, hogy a januári nyugdíjemelésnél magasabb éves infláció várható. Tavaly novemberben is ez történt, így visszamenőleges nyugdíjemelést jelentettek be. Ekkor szembesültünk azzal, hogy a vonatkozó törvény nem rögzíti, ki és mi alapján határozza meg a novemberi nyugdíjemelés mértékét. Azóta próbáltuk megtudni, de a hatóságok egészen mostanáig lepöckölték a kérdéseinket. Az 24.hu cikke.

Május 4-től újraindulnak a meghosszabbított moratórium idejére felfüggesztett kilakoltatások, pedig a járványhelyzet továbbra is tart. Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa ezért a kilakoltatási moratórium további meghosszabbítását javasolja. A Mérce cikke.

Május 1-je a munka ünnepe, mivel a munka tisztelete megkérdőjelezhetetlen - írta a pénzügyminiszter szombaton, a Facebookon közzétett bejegyzésében, kifejtve gondolatait a feltétel nélküli alapjövedelemről szóló javaslatokról.

Nemcsak a dolgozók, hanem a munkanélküliek és a kisgyerekesek is veszítenek a minimálbéremelés halogatásával. A kormány mégsem töri magát a megállapodásért – írja a Népszava.

Megkezdi a kormány a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítését: 2021 januárjában plusz egyheti, 2022-ben további egyheti, 2023-ban ismét további egyheti, 2024-ben pedig már plusz egy teljes havi nyugdíjat kapnak majd a nyugdíjban és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter szombaton a Facebook-oldalán.

Halasszák el 2-3 héttel a megállapodást a minimálbérről, mert akkor talán már több lesz az információ – ezt javasolta a kormányoldal a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának december 30-ai ülésén. Ez azt jelenti, hogy nem tudni, 2021-re mennyi lesz a kötelezően adandó minimálbér. Szokatlan a helyzet, az utóbbi években mindig kihirdette a kormány rendeletben – még ha december végén, nem ritkán az év utolsó napján is – a január 1-jétől kötelező legkisebb bér összegét, akkor is, ha a munkaadók és a munkavállalók nem tudtak egymással dűlőre jutni. Egy éve például december 30-án kelt a rendelet, és 8 százalékos emelést hirdetett ki a kormány, így 161 ezer forintra nőtt a minimálbér és 210 600 forintra a garantált bérminimum.

Novemberben azt mondtuk, 4-6 százalék között lehet a minimálbér-emelés mértéke, most nagyon közel járunk ehhez – írja az Mfor.hu.