Augusztusban ismét gyorsult az infláció a megelőző hónaphoz képest, az egy évvel korábbihoz képest közel 5 százalékkal voltak magasabbak az árak. Legnagyobb mértékben a szeszes italok, a dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett. Az első nyolc hónap nyugdíjas inflációja valamivel meghaladja az eddigi emelés mértékét – írja a HVG.

Továbbra is rendkívül magas (bár a várakozásoknak megfelelő) Magyarországon az infláció, augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 4,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss jelentéséből.

2020 augusztusához képest az élelmiszerek ára 3,7, ezen belül az étolajé 30,6, a munkahelyi étkezésé 9,2, a margariné 9,1, a baromfihúsé 8,9, a liszté 8,2, a büféáruké 7,2, az éttermi étkezésé 7,0 százalékkal emelkedett.

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 10,5, ezen belül a dohányáruk 17,0 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 4,4 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a szobabútorok 10,8, az ékszerek 10,5, a konyha és egyéb bútorok 8,3, az új személygépkocsik 7,9 százalékkal kerültek többe. A járműüzemanyagok ára 21,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 12,9 százalékkal magasabb lett.

A szolgáltatások 2,8, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 12,1, az üdülési szolgáltatások 9,8 százalékkal drágultak.

Júliushoz képest fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal nőttek. A szolgáltatások 0,4, ezen belül az üdülési szolgáltatások átlagosan 4,3 százalékkal drágultak.

A január-augusztusi időszak átlagát nézve a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,3, a nyugdíjas háztartások körében 3,9 százalékkal emelkedtek. Utóbbi azt jelenti, hogy

a nyugdíjasokat még 0,3 százalékos nyugdíjkompenzáció illeti meg.

A nyugdíjak év elején 3 százalékkal emelkedtek, júniusban volt egy 0,6 százalékos kompenzáció. A nyugdíjak mértékét az állam az infláció várható mértékével emeli, majd mindig az az első nyolc hónap tényadatának megfelelően kompenzál.

Az árstabilitás fölött őrködő jegybank vezetői még június elején jelentették be, hogy monetáris szigorítás következik, amelynek az egyik legfontosabb, egyben leglátványosabb eleme az alapkamat-emelés. Nem csoda: percekkel az után ígérték meg a szigorítást, hogy kiderült, májusban 5,1 százalékos volt az infláció, olyan magas, mint 2012 októbere óta soha.

Az MNB azt várja, hogy ősszel a bázishatások miatt átmenetileg újra nő majd az infláció, így az év végére a 2-4 százalékos toleranciasáv fölött lesz,

októberben és novemberben jöhet egy újabb inflációs csúcs,

csak 2022 első negyedévében tér vissza a toleranciasávba, és 2022 közepére stabilizálódhat az inflációs cél, vagyis 3 százalék körül.

A jegybank és a kormány között jelenleg nyilvános vita van, előbbi az elszálló infláció és a gazdaság túlfűtötté válása miatt kezdett szigorítási ciklusba, utóbbi azonban továbbra is élénkíteni igyekszik. Ennek (és vélhetően a választási évnek) megfelelően a kormány nemcsak 2021-re, de még 2022-re is magas, a GDP 5,9 százalékára rúgó költségvetési hiánnyal (vagyis költekezéssel) tervez.

Forrás: HVG