A nemzeti konzultációban részt vevők több mint 90 százaléka támogatta a hitelmoratórium meghosszabbítását – írja a HVG.

Négy feltételhez köti a kormány a hitelmoratóriumban maradást – írja a Világgazdaság, amely kormányzati körökből úgy értesült, hogy a kabinet döntött is a kérdésben. A lap információját a Portfolio is megerősítette. A VG cikke szerint továbbra is kérhetik a moratóriumban maradást a nyugdíjasok, a gyereket nevelők, azok a magánszemélyek, akiknek az előző évhez képest csökkent a keresete (bármilyen mértékben), illetve azok a vállalkozások, amelyeknek az árbevétele legalább 25 százalékkal esett vissza éves szinten.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a moratóriumban maradás – ellentétben a belépéssel és magánszemélyek számára az eddigi hosszabbításokkal – nem lesz automatikus, azt kérni kell a bankoknál – írja a VG. Erre lehetőség lesz a lap szerint online és személyesen is.

Ahogy a kormány korábban ígérte, a hitelmoratóriumot (most éppen) jövő júliusig hosszabbítják meg, az eddigi határidő szeptember 30-a volt.

A hitelmoratórium meghosszabbításának kérdésében komoly vita alakult ki a kormány, illetve a Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank között. A hónapokig tartó állóháborúban a pénzügyi szereplők arra hívták fel a fogyasztók figyelmét, hogy a moratórium idején felhalmozott kamat megfizetése jelentősen növelheti a futamidőt (a törlesztőrészlet nem nőhet meg), emiatt azt kérték, valóban csak az vegye igénybe a fizetési könnyítést, akinek valóban szüksége van erre. A Bankszövetség már az első hosszabbításnál is rászorultsági kritériumokat szabott volna, de ennek fontosságát emelte ki többször az MNB is.

A mostani kormánydöntés minimális kompromisszumot mutat, hiszen a magánszemélyek esetében a jövedelemcsökkenés önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy valakinek valóban fizetési nehézséget okoz a törlesztőrészlet.

A Portfolio számításai szerint a nyugdíjasok a moratóriumban levők 10-15 százalékát, a gyerekesek az egyharmadát teszik ki. A jegybank adatai szerint a lakossági hitelek nagyjából harmadát, míg a vállalati hitelek csaknem negyedét nem fizetik még az adósok. Ehhez képest Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára a nyáron lapunknak úgy nyilatkozott: "a bankszámla-forgalom alapján a hitelmoratóriumban lévő ügyfelek 19 százalékának mérhetően csökkent a jövedelme, 81 százalék viszont a jövedelme alapján tudna fizetni".

A hitelezési moratóriumot a kormány az MNB javaslatára a koronavírus-járvány elején tette lehetővé a háztartási és vállalati hitelek esetében. A belépés automatikus volt, annak kellett jeleznie a bank felé, aki tovább kívánta fizetni a törlesztőrészleteket. Az első tervek szerint 2020 végéig érvényes könnyítést később június 30-ig, majd szeptember végéig hosszabbították meg.

A hitelmoratórium meghosszabbítása szerepelt a nemzeti konzultáció kérdései között is. A kormány ennek eredményét is most tette közzé: e szerint az 1,43 millió válaszadó 91 százaléka, 1,3 millió ember támogatta a hosszabbítást.

A kormány a konzultáció több más, gazdasági témájú kérdésére adott válaszokat is közölte. Mint Dömötör Csaba egy keddi sajtótájékoztatón beszámolt: a válaszadók 94 százaléka egyetértett a minimálbér 200 ezer forintra emelésével, 95 százalék támogatta azt, hogy a gyereket nevelők jövőre kapják vissza idén befizetett személyi jövedelemadójukat, 98 százalékos az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy az alkotmányban is védjék meg a családtámogatásokat és a munkát terhelő "alacsony adókat".

Hogy ez utóbbi mit jelent, nem derült ki a konzultációból, a kormányközeli szakemberek mindenesetre már a nulla százalékos szja-t is emlegették az elmúlt időszakban. A családosok szja-visszatérítése pedig majdnem hogy biztosra vehető, miután a második negyedévben 17,9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, elemzők szerint bőven teljesíthető az ennek feltételéül szabott 5,5 százalékos éves GDP-bővülés.

Forrás: HVG