Az egykulcsos adó 2011-es bevezetése óta nagyban mérséklődtek a lakosság befizetései, 2022-ben pedig még látványosabb lehet a közterhek csökkenése – írja a Világgazdaság.

A családoknak járó adó-visszatérítéssel együtt jövőre már több mint 1000 milliárd forint személyi jövedelemadóról mondhat le az állam. Az idei 5,5 százalékos növekedést szinte minden elemző biztosra veszi, így ha a kormány is jóváhagyja, 

csaknem 600 milliárd forintot kaphatnak vissza a gyermekes családok az idén befizetett személyi jövedelemadójukból. Ennek részletei felől érdeklődve kerestük a Pénzügyminisztériumot, azonban lapzártánkig nem kaptunk választ. 

Nem ez az első eset, hogy ekkora bevételről mond le az állam, az adórendszer 2011 és 2013 között lezajlott átalakítása több mint 400 milliárd forintos adóelengedést okozott. 

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 

az egykulcsos adó bevezetésének első évében 1382 milliárd forint érkezett a költségvetésbe szja-ból. 

Ha 2008-hoz viszonyítunk, még nagyobb a különbség, 

a válság előtti utolsó évben 2000 milliárd forint szja-befizetés folyt be a költségvetésbe. Az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó 2016-ban aztán további 1 százalékkal mérséklődött, ez mintegy 110 milliárd értékű adócsökkentés volt. 

Bár akkor Varga Mihály pénzügyminiszter azt hangoztatta, hogy a kormány elkötelezett az egy számjegyű szja mellett, ehelyett azóta is főként célzott kedvezményt jelentett be a kabinet: előbb a négy-, majd a háromgyermekes anyák mentesültek az szja befizetése alól, ezek az intézkedések több mint 126 milliárd forintot hagynak a nagycsaládosoknál. Legutóbb a 25 év alattiak adóelengedéséről döntött a kabinet, amivel 140 milliárd marad a pályakezdő fiataloknál. Ugyan továbbra is megvan a lehetősége, hogy meglépje a kormány az egy számjegyű személyi jövedelemadót, ám ennek a mértéke a jövőben egyre nagyobb kiesést okozna a költségvetésben:

a 9 százalékos kulccsal további, már több mint 1000 milliárd forintról kellene lemondani, ami az adó-visszatérítés egyszeri tételével szemben jókora lyukat ütne a büdzsében.

Nemcsak a lakossági befizetések, hanem a fogyasztáshoz kapcsolt adók esetében is több ízben döntött mérséklésről a kabinet, annak ellenére, hogy az adórendszer elmúlt tíz évben történt átalakítása során elsősorban ezen adónemekre kíván támaszkodni. Az, hogy 2012-ben az általános forgalmi adót a kormány 2 százalékponttal, 27 százalékra emelte, az akkor 500 milliárd forint pluszt hozott az államkasszába. 2017-től azonban számos esetben mérséklődött az alapvető élelmiszerek áfája, a baromfihús, a tojás, a tej, a hal és az elviteles ételek áfája egyaránt 5 százalékra csökkent. A legnagyobb költségvetési hatással azonban az új lakások áfájának 20 százalékos mérséklődése jár, ezzel jövőre 110 milliárd forint marad a lakosságnál, a csokos lakások illetékmentessége is 25 milliárdnyi kiesést okoz a büdzsének.

Forrás: Világgazdaság