220-225 ezer forintnak kellene már jövőre lennie a magyar minimálbérnek, míg a garantált bérminimumnak 270-275 ezer forint környékén kellene lennie - fejtette ki az RTL Klub Híradójának Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

Sokan hitetlenkedve fogadják a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) havi bérstatisztikáit amely szerint az elmúlt években szédületes mértékben emelkedtek a fizetések Magyarországon. Bár érdemes tartózkodni attól, hogy az ember egyéni tapasztalatai alapján ítéljen meg országos statisztikai adatokat, a KSH módszertana valóban frissítésre szorul. A Napi.hu és a Pulzus kutató reprezentatív felmérése szerint például az emberek bére közel nem nőtt úgy, mint az a hivatalos közlésekből kiolvasható.

A nemzeti konzultációban részt vevők több mint 90 százaléka támogatta a hitelmoratórium meghosszabbítását – írja a HVG.

Egy kormányrendelet az oka, ami előírja, hogy jobb alapanyagokat kell használni, de azok persze drágábbak is – olvasható a HVG-ben.

Magyarország Alaptörvénye (a Kínai Népköztársaság Alkotmányából átvéve) elrendelte, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. Az alkotmányos előírást végrehajtható rendelkezésekre fordítja a Polgári Törvénykönyv, amely részletesen szabályozza a rokontartási kötelezettségeket, nem is beszélve a szociális törvényről, amely konkrét és súlyos kötelezettségeket ró rászoruló szüleikkel kapcsolatban a nagykorú gyermekekre. A Ptk. rokontartási szabályai szerint a tartási kötelezettség elsősorban a nagykorú gyermeket terheli a rászoruló szülőjével szemben. Nem csupán a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek köteles az eltartásra, hanem a mostoha- és nevelt gyermek is, ha őt a mostoha- vagy a nevelőszülő hosszabb ideig, ellenszolgáltatás nélkül nevelte. A családi kapcsolatok bonyolult szövevényében így nagyon sok gyermeket (és unokát) terhel olyan kötelezettség, amelynek a létezéséről nem is tudnak. Emiatt nem is készülnek föl arra, hogy a jövőben bármikor rájuk terhelhető ez a súlyos és hosszantartó eltartási kötelezettség.

Az iparkamara elnöke szerint a minimálbér-egyeztetések folyamata elavult, szakmailag megalapozatlan, a résztvevő szervezetek súlytalanok. A munkáltatói érdekképviseletek kikérik maguknak – olvasható a HVG-ben.

Nehéz lenne nem összekapcsolni a hazai nyári belgazdasági folyamatokat a SZÉP-kártya felhasználási feltételeinek a változásával. Nagyon úgy tűnik, hogy a belső turizmus, a vidéki vendéglátás magához térésének egyik kulcsa ez a pénzügyi termék volt – írja a Világgazdaság.

 Az ágazati bértámogatásból munkavállaló híján kimaradt vállalkozások, önfoglalkoztatók közül eddig 77 ezren igényelték a 219 ezer forintos egyszeri támogatást. Közülük 70 ezernek már összesen 15 milliárd forintot fizettek ki – adta hírül az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Új konkrétumokkal került elő ismét a nulla százalékos személyi jövedelemadó lehetősége Magyarországon. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője üdvözlendő lépésnek tartja, és egyúttal úgy vélekedett, hogy nem csak átmeneti jelleggel kellene bevezetni az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók számára.

A 2013-ban indult Nyári Diákmunka program kilenc év alatt közel 250 ezer fiatal nyári munkavégzéséhez biztosított több mint 23 milliárd forint támogatást.