Elindítja-e a nehéztüzérséget a kormány az ellenzéki önkormányzatokkal szemben? Beüt-e a régóta várt válság? Elindul-e végre az egészségügy még régebben remélt átalakítása? Jóslataink 2020-ra – olvasható a HVG-ben.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint tévesek a saját köznevelési statisztikai gyorstájékoztatójukban szereplő adatok, melyeket egy cikkünkben is felhasználtunk – írja a Népszava.
A 2019 végi rabszolgatörvény-ellenes tüntetések során korábban nem tapasztalt indulattal tiltakoztak munkavállalók és ellenzékiek az éves túlórakeret megemelése ellen. A tüntetések jól illeszkednek abba a 2010 óta tartó trendbe, hogy a választások után kb. fél évvel a baloldali és liberális választók utcai tüntetéseken fejezik ki elégedetlenségüket a jobboldali kétharmad és bizonyos tekintetben saját pártjaikkal szemben is. Ellentétben azonban a 2014-es netadós tüntetésekkel, a rabszolgatörvény-ellenes tüntetések során nem szorultak a háttérbe a politikai pártok. A Mérce cikke.
Ilyen még nem volt: az év utolsó napjaiban sem került szóba a jövő évi béremelés a BKV-nál és több nagyvárosi közösségi közlekedési cégnél sem, holott a szakszervezet az elmúlt hónapokban többször is sürgette a tárgyalások megkezdését. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet tapasztalata szerint főleg ott feledkeztek meg a dolgozókról, ahol az önkormányzat élén váltás történt és a cégvezetésben is várható személycserékről hallani. Egyre nagyobb a feszültség a járművezetők körében – közölte a szakszervezet.
A vendégmunkásokkal letört bérek, az automatizálás és a csökkenő kereslet miatt egyre nehezebben érvényesíthetik érdekeiket a munkavállalók – olvasható a Népszavában.
Naponta jönnek a rossz hírek az egészségügyből: most épp az új TB törvény, illetve a Jahn Ferenc és a Margit Kórház sebészeinek felmondása borzolja a kedélyeket. És persze a szokásos (helytelenül és igaztalanul kórházi adósságnak nevezett) állami tartozásról sem hagynak elfeledkezni minket az illetékes elvtársak. Az ő kedélyük láthatólag nem borzolódik, szerintük minden rendben van – olvasható a Magyar Narancsban.
Egy ablakcserével foglalkozó cég alkalmazásában állt Zsolt, amikor 2016 augusztusában a XIX. kerületi Simonyi Zsigmond utca egyik panelházának hatodik emeletére küldték szerelni. A férfi munka közben megcsúszott, és 15 métert zuhant. A ház előtti virágágyásban ért földet, valószínűleg ennek köszönheti, hogy életben maradt.
Magyarországon az átlagos adóadminisztráció évi 277 órát tesz ki, azaz egy munkavállalónak csaknem hét hétig foglalja le munkaerejét. Összehasonlításképp ez az adat Észtországban 63 óra, Romániában pedig 163 óra. Nálunk a legalacsonyabb az információkat elektronikus formában megosztó vállalkozások aránya – írja a novekedes.hu.
Balogh János országos rendőrfőkapitány levelét megírta, ezzel letudva a vezetők év végi ünnepekkor szinte kötelező általános gyakorlatát. Annak rendje és módja szerint megköszönt az állománynak mindent, a levél szerint minden szép és jó. Mint írta, tovább javult a rendőrség társadalmi és szakmai megítélése, és kitért arra is, hogy "hazánk továbbra is a világ egyik legbiztonságosabb országa" – olvasható a Népszavában.
Egyre több magyar stratégiai ipari vállalat vág bele komoly beruházásokba, hogy minél több munkakörbe bevonja a dolgozók helyett a robotokat. Ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank december 19-én publikált, friss inflációs jelentéséből. A jelentés növekedést állapít meg a „versenyszférában” foglalkoztatottak körében, ugyanakkor elárulja, ez a növekedés a szakértelmet nem igazán igénylő szolgáltatóipari szektorban keletkezett, míg például a feldolgozóiparban úgy növekedett a termelékenység, hogy közben a foglalkoztatás csökkent, tehát általánosan a leépítések jellemzőek a szektorra. A Mérce írása.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu