Elfogadhatatlannak tartják a szakszervezetek a férfiak és a nők bérezése közötti indokolatlan különbséget. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint harcot kell indítani az egyenlő bánásmód elvének érvényesüléséért a bérekben is. A Munkástanácsok Országos Szövetsége már megtette az első lépést: aláírásgyűjtést indított a nemek közötti béregyenlőség eléréséért. Kordás Lászlótól és Palkovics Imrétől, a két konföderáció elnökétől azt kérdeztük, mit tehetnek az érdekvédelmi szervezetek a béraránytalanságok csökkentése, illetve megszüntetése érdekében.
Az őszi bértárgyalásokat is befolyásolhatja Soós Adrianna foglalkoztatási szakértő elemzése, amely a nők és a férfiak közötti indokolatlan bérezési különbségre hívja fel a figyelmet. A Szakszervezetek.hu-n megjelent összehasonlítás szerint Magyarországon átlagosan 20,1 százalékkal maradnak el a női fizetések a férfiakétól. Ez az arány európai uniós szinten 16 százalék. A szakértő utal arra, hogy számos uniós országban kampányokat szerveznek a nők kereseti felzárkóztatása érdekében. Tanulmányában az Eurostat adatait idézi, amelyek szerint a „gyengébb nemhez" tartozók iskolázottabbak, ez azonban a felsőfokú végzettségekre igaz. A nők közülük ugyanis kevesebben szereznek szakképzettséget közép szinten, a szakmunkásképzőből, vagy szakiskolából kikerülő fiataloknak pedig csak mintegy 30 százaléka nő. Vagyis ha tanulnak, elsősorban diplomát szereznek, az alacsonyabb szakmai képzésben viszont lényegesen kevesebben vesznek részt. Soós Adrianna kiemeli, hogy a közszférában különösen nagy bérhátrányban vannak a nők, közöttük kevés a vezető pozícióban lévő. A foglalkoztatási szakértő úgy véli, a szakszervezeteknek fontos szerepük lehet abban, hogy folyamatosan figyelmeztessék a munkaadókat – beleértve az állami munkaadókat is – a bérek felzárkóztatására, a nők előmenetelét akadályozó tényezők felszámolására, kérjék a törvényben foglalt esélyegyenlőség betartását.
Az általunk megkérdezett szakszervezeti vezetők egyetértenek a felvetéssel, igaz, eszközeik egyelőre szűkösek. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Szakszervezet.hu-nak elmondta: aláírásgyűjtést indítottak, hogy felhívják a figyelmet a nemek közötti béregyenlőség tarthatatlanságára. Ha azt látják, hogy van támogatottsága a kezdeményezésnek, szignójukkal elegendően állnak az ügy mellé, megkeresik az eszközöket a hatékony fellépéshez. Első lépésként petícióban fogalmazzák meg a probléma lényegét. Felvetésünkre, hogy elég hatékony lehet-e a petíció, az elnök úgy reagált: a petíció klasszikus szakszervezeti eszköz, amelyben felhívják az általuk tapasztalt problémákra a figyelmet és javaslatot is tesznek azok felszámolására. Pár ezer aláírás már ráirányítja a figyelmet arra, hogy foglalkozni kell ezzel a kérdéssel.
– Mostani társadalompolitikai akciónk célja ugyanis a figyelemfelkeltés, hogy szűnjön meg a nemek szerinti jelenlegi diszkrimináció a bérekben – hangsúlyozta Palkovics Imre. – Bár az egyenlő munkáért egyenlő bér megfizetését ma a hazai és a nemzetközi jog is megköveteli, a gyakorlatban mégis 20 százalék feletti általános eltérés van a férfiak és nők bérezésében, a felsővezetők esetében ez a mérték a 30 százalékot is meghaladja. Ez pedig tarthatatlan. Ezért a jelenleginél hatékonyabb rendszert kell kialakítani a nemek közötti béregyenlőtlenségek rendezésére. Már konkrét javaslatokat is körvonalaztunk a probléma enyhítésére. Ezek szerint a makroszintű érdekegyeztetés keretében, szociális partnerek bevonásával monitoring rendszert kell felállítani a nemek közötti esélyegyenlőség garanciájának érdekében. Vagyis meg kell teremteni a kereseti különbség ellenőrzésének szabályozási és szervezeti alapjait, a kormányzat, a munkáltatói szervezetek és a szakszervezetek képviselőiből álló bizottságnak pedig feladatul kell szabni a nemek közti kereseti különbség megszüntetésének végrehajtását, illetve a panaszok kivizsgálását.
Az aláírásgyűjtési akcióban a Magyar Szakszervezeti Szövetség tagjai is részt vesznek. Kordás László, a konföderáció elnöke szerint minden szakszervezetnek tevékenyen ki kell vennie a részét az aláírásgyűjtésben. A Szakszervezet.hu kérdésére úgy reagált:
– Harcot kell indítani az egyenlő bánásmód elvének érvényesítéséért a bérekben is. A tapasztalataink szerint a nemek közötti jelentős bérkülönbség kialakulásában szerepe van annak is, hogy kevés nő kap vezetői megbízást. A hazai szakszervezeteknek feladatuk van abban, hogy itthon is hatékony legyen a kontroll a nők és a férfiak bérezési gyakorlata fölött. Ennek egyik eszköze az ilyen irányú munkaügyi ellenőrzések gyakoribbá tétele lehet – hangsúlyozta Kordás László. – Nemzetközi példák mutatják, hogy a kormánynak is van szerepe az indokolatlan bérezési különbségek felszámolásában. A konzervatív brit miniszterelnök programjának része a béregyenlőség megvalósulásának követése. David Cameron ugyanis olyan intézmény létrehozását kezdeményezte, amely nyilvántartja valamennyi alkalmazott munkabérét.
Az elnök szerint azonban a nemek közötti bérkülönbség felszámolása hosszú távú feladat lehet. A MASZSZ most elsődleges célnak a dolgozói szegénység visszaszorítását szolgáló, radikális béremelés kiharcolását tartja. Erre többéves megállapodásról szóló programot dolgoztak ki 4x9 mottóval.
– Javaslatot tettünk arra, hogy többéves megállapodás keretében egyezzen meg a kormány a szakszervezetekkel és a munkaadókkal a dolgozói szegénység felszámolásáról. A stratégiai cél, hogy a minimálbér nettó értéke érje el az egyfős, egykeresős családra vetített létminimum mértékét. A 4x9 program lényege, hogy a minimálbér, illetve a garantált bérminimum három éven át évi 9 százalékkal emelkedjen, a személyi jövedelemadó az alacsony keresetűeknek pedig 2018-tól 9 százalékos legyen. Vagyis a ciklus végéig 47,7 százalékkal, úgy 29 ezer forinttal kell megemelni a minimálbér jelenlegi 68 775 forintos nettó összegét. Szakértőink számítása szerint, amennyiben a létminimum értéke körülbelül 10 százalékkal növekszik, a ciklus végére 98 ezer forint lenne azt az összeg, amely a KSH szerint elegendő a XXI. századi életkörülmények biztosítására. Ez pedig ekkora nettó minimálbért kell, hogy jelentsen.
Kordás példaként idézte a brit példát, amely szerint a konzervatív kormány ötéves minimálbér-emelési programot fogadott el „méltányos bér" elnevezéssel. A program meghirdetésében pótolhatatlan szerepe volt a brit szakszervezetek tömegeket megmozgató az úgynevezett „living wage", vagyis az élhető bért követelő kampánynak – hívta fel a figyelmet a MASZSZ elnöke.
A program lényegével a Munkástanácsok is egyetért. Palkovics Imre szerint is aktuális és fontos a MASZSZ által kidolgozott program, mert napirenden kell tartani, hogy ne csak munkájuk legyen az embereknek, de azért olyan bért kapjanak, amiből tisztességesen meg lehet élni.
Kun J. Erzsébet
