Bruttó 111 ezer forintos jövő évi minimálbérről és bruttó 129 ezer forintos garantált bérminimumról írt alá tegnap egyezséget három munkaadói szervezet és két szakszervezeti tömörülés. Egyezséget és nem megállapodást, ugyanis a legnagyobb létszámú munkavállalói érdekvédelmi szervezet a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László nem volt hajlandó egy olyan dokumentumhoz a kézjegyét adni, amely kizárólag a kormányzati akaratot tükrözi – olvasható a Népszavában.
Úgy tetszik az előre eltervezett menetrend szerint és számok mentén született egyezség a jövő évi legkisebb bérekről. Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a munkavállalói oldalon a legtöbb tagot maga mögött tudó MASZSZ javaslatait félresöpörve, lényegében azt az egyezséget nyomta le a munkaadók (MGYOSZ, VOSZ, ÁFÉOSZ), valamint két szakszervezeti tömörülés (LIGA, Munkástanácsok) torkán, amelyet még a nyár derekán Lázár János kancelláriaminiszter megfogalmazott. Így csak félsikernek tekintheti az államtitkár, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) hogy tegnap - a MASZSZ kivételével - aláírták a bruttó 111 ezer forintos minimálbérről és a bruttó 129 ezer forintos garantált bérminimumról szóló megállapodást.
Ha úgy vesszük, akkor a kabinet nem is hagyott a maga számára mozgásteret az összegeket illetően, hiszen az Országgyűlés kormánypárti többsége már tavasszal rábólintott a jövő évi központi költségvetésre, illetve a legfontosabb adótörvényi változásokra, és ezekben már a tegnap rögzített számok szerepeltek. A kormány legközelebbi ülésén minden bizonnyal jóváhagyja az egyezséget és a napokban ki is hirdethetik az erről szóló rendeletet.
A kabinet egyébként 2016-ban 1,6 százalékos infláció mellett, a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos, 15 százalékra történő csökkenésével számol, így a minimálbérnél 5,6, a garantált bérminimumnál 5,7 százalékos reálbér emelkedés valósulhat meg, amire a kötelező legalacsonyabb béreknél 2002 óta nem volt példa.
Ezzel önmagában nem is lenne semmi gond, de mint Kordás László, a MASZSZ elnöke a Népszavának elmondta: elégedetlenek, ezért sem írtak alá megállapodást. A MASZSZ legfőbb kifogása, hogy a megemelt nettó minimálbér - 68 ezer forint - még 2016-ban sem éri el a teljes munkaidőben dolgozók létminimumát, annál mintegy 20 ezer forinttal kisebb. Ezért a szakszervezeti szövetség már korábban javasolta, hogy fogadjanak el egy felzárkóztatási tervet, amely bemutatná, hogy 2018-ig, vagyis három év alatt, miképpen tűnik el ez különbség. Ehhez a munka világát terhelő adó- és járulékok rendszerének átgondolására is szükség lenne. Azonban ennek a jövőképnek a megfogalmazásával továbbra is adós maradt a VKF, meg sem tárgyalták a javaslatot. A LIGA és a Munkástanácsok bár egyetértett ezzel a javaslattal, végül mégis alávetették magukat a kormányzati akaratnak - mondta Kordás László.
Példátlannak nevezte a bérmegállapodás elmaradását közleményében Tóbiás József. Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint Magyarországon negyed évszázada nem volt példa arra, hogy ne szülessen megállapodás a munkavállalók, a munkáltatók, valamint a kormány képviselői között a következő évi minimálbérről. Döbbenetes, hogy Orbán Viktor kormánya a 2015-ös bértárgyalásokon még arról sem volt hajlandó megállapodni, hogy a minimálbér 2018-ra érje el a létminimum összegét. A pártelnök örömmel nyugtázta viszont, hogy van olyan szakszervezet Magyarországon, amely valóban a munkavállalók érdekében lép fel.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint elfogadhatatlan az, hogy a minimálbér a szegénységi küszöb alatt van. Amióta a kormány megadóztatta a minimálbért, az OECD-országok közt Magyarországon kell a legtöbbet adózni a legkisebb bér után - tette hozzá. A vállalkozók terheinek növelése nélkül csak az adó-és járulékterhek csökkentésével lehetséges a minimálbér felzárkóztatása a létminimumhoz.
Forrás: Népszava
