Nem lesz népszavazás a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásáról. Az Alkotmánybíróság szerint ugyanis alkotmányellenes a Kúria döntése, amely ezt lehetővé tette volna. A népszavazás kezdeményezői azt mondták, ha kell nemzetközi bírósághoz fordulnak. A Szakszervezetek.hu Bodnár Józsefet, a referendumhoz szükséges aláírásgyűjtés elindítóját is megkérdezte a döntésről.
– Csalódott?
– Igen, teljesen elkeserített a közlemény, de soha nem adom fel.
– Az Alkotmánybíróság egyelőre csak a döntést hozta nyilvánosságra a Férfiak 40 mottóval meghirdetett népszavazási indítványról, az indoklást még nem. Mit gondol a taláros testület állásfoglalásáról?
– Megütközöm a döntésükön, hisz a Kúria egy szakmai döntést hozott, amikor kimondta, hogy nincs akadálya a népszavazásnak. Tanári módon levezette, hogy a kérdés miért jogos felvetés az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség jegyében. Az alkotmánybírósági közlés megtörtént, viszont nincs határozat, nincs indoklás, ami ismereteim szerint példátlan az Ab történetében. Nagyon várom, mivel érvelt a taláros testület, sőt, arra is kíváncsi vagyok, egyhangú döntés született-e. Felháborító az a módszer, hogy meghozott döntést nem tesznek közzé, ezzel is erősítve a jogbizonytalanságot. A helyzet előidézése sok mindent sugall nemcsak az én számomra, hanem a nagyon egyoldalúan gondolkodók számára is. Az elmúlt napokban égett a telefonom, azt kérdezik ma is, mit tegyenek az aláírt ívekkel, lehet-e még gyűjteni, milyen jogorvoslati lehetőség adódik. Ezekre nem kaptam választ, mint kezdeményező, és bosszantó, hogy a törvényekből sem olvasható ki. Biztatnak és támogatásukról biztosítanak az emberek az ország minden pontjáról, hogy menjek tovább a megkezdett úton. Tudtam, hogy ez az út kanyargós és dimbes-dombos lesz, de bíztam a jogállamiságban, amely nálam most csorbát szenvedett. Igaznak érzem a mondást, hogy „meghalt Mátyás, oda az igazság".
– Ha még lehetősége lenne rá, milyen érveket sorakoztatna fel a kezdeményezést ellenzők meggyőzésére? Honnan lenne pénz a becslések szerint már az induló éven is 150 ezer új nyugdíjas járandóságára?
– Számítások szerint a férfiaknál a 40 évi járulékbefizetés 180 hónap nyugdíj kifizetésére elegendő. Látjuk azt, hogy a növekvő bérek magasabb befizetései szintén növelik a kasszát, de a feketegazdaság fehérítéséből, az építőipari vállalkozások adóbefizetéseiből is megteremthető a forrás egy része. Tény, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap a 2013. évi zárszámadási törvény szerint 158,5 milliárd forint többlettel, míg 2014.évben 184,6 milliárdos pluszbevétellel zárt, amelyet a központi költségvetésbe fizetett be az alap. Figyelemmel arra, hogy az érintett korosztályokban a nők aránya a férfiakénál magasabb, alappal jelenthető ki, hogy a kedvezmény férfiakra történő kiterjesztése még több év múlva is kevesebb kiadással járna, mint a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi többlete. Ezért sem alapos az a feltételezés, hogy a nyugdíjellátások összegszerű csökkentésével vagy a jogosultság korlátozásával járna a férfiak 40 év munkaviszony teljesítése utáni nyugdíjba vonulásának lehetősége.
– Mégis, nemcsak kormányzati körökből, hanem nyugdíjszakértőktől is azt lehetett hallani, hogy nem visz jó irányba a kezdeményezés. Ennek ellenére július óta több mint százezren támogatták aláírásukkal a referendum kiírását. Mivel magyarázza ezt a szinte példátlan kiállást?
– Szerintem ez érdekvédelmi ügy, és a szakszervezetek, illetve az aláírásgyűjtést segítő civil szervezetek bebizonyították, hogy ha van egy olyan ügy, amely mellé egységesen érdemes odaállni, akkor az meghozza a gyümölcsét. Az aláírásgyűjtésbe a nyári szabadságok után most kezdtünk szervezetten is belelendülni. A Vasutasok Szakszervezete például az elmúlt héten több mint ötezer aláírást gyűjtött. A pálya széléről bekiabálóknak pedig azt üzenem, olvassák el a kérdést, amelyből kiderül, hogy én 2017. január 1-től tartottam bevezethetőnek a férfiak számára ezt a lehetőséget. Erre az időre pedig még van felkészülési lehetőség. Az pedig nem jó irány, hogy arroganciával, hatalommal való visszaéléssel igyekeznek elnyomni a kezdeményezést. Vannak, akik éppen az ez elleni tiltakozásul is támogatták aláírásukkal a kezdeményezést.
– Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke, aki elsőként írta alá a gyűjtőívet, azt mondta, keresik a lehetőséget, hogy nemzetközi jogi fórumokhoz fordulnak. Mit gondol erről?
– Megvárjuk a részletes indoklást, az esetleges különvéleményeket, majd azok ismeretében, a támogatókkal közösen döntünk, hogy melyik nemzetközi utat válasszuk.
– A Magyar Szakszervezeti Szövetséghez tartozó Dunaferr vasasszakszervezet már jelezte, hogy egyelőre folytatják az aláírásgyűjtést. Van értelme?
– Mivel jelenleg a Kúria döntése van határozatban és a Magyar Közlönyben közzétéve, úgy gondolom, az új határozat megjelenéséig van jogunk összegyűjteni az aláírt íveket. Hogy értelme lesz-e, az majd kiderül. Annyit elárulok, hogy meglepetéssel készülök.
Kun J. Erzsébet
