A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) elfogadhatatlannak tartja a cafetéria-rendszer jelenlegi átszabását. Különösképpen elszomorítónak tartják, hogy mindennemű egyeztetés nélkül fogadták el. A Szövetség szerint az intézkedés elsősorban az alsóbb bérezésű rétegeket sújtja, mivel az általuk választott cafeteria-elemek adómentesek, vagy kedvezményes adózásúak és népszerűek.

A LIGA Szakszervezetek felhívja a figyelmet arra, hogy a béren kívüli juttatások jelentős részének megszüntetésével nehéz helyzetbe kerülnek mind a munkavállalók, mind a munkáltatók. A munkáltatók sok esetben nem biztosíthatják tovább ezeket az ellátásokat, egyetlen lehetőségük, hogy „béresítsék" őket, és megfizessék a nem kedvezményes adót. Ha a béren kívüli juttatásokat bár nem pénzben kifizetett, de nettó juttatásoknak tekintjük, akkor minden, a munkavállalónak biztosított 10 ezer forint után a munkáltatóknak 2018-ban 13 500 forint, 2019-ben pedig 17 800 forint költsége keletkezik. Ha tekintetbe vesszük, hogy a versenyszférában 450 ezer forint a kedvezményes adózással adható kafetéria keret, ez a munkáltatóknak (4,300*45), vagyis 193 500 forint többletkifizetést is jelenthet.

A parlament múlt pénteken elfogadta az adótörvények módosításáról szóló, a cafetéria rendszerét is érintő, legalább kétmillió munkavállaló számára kedvezőtlen törvényjavaslatot. A Magyar Szakszervezeti Szövetség ezzel kapcsolatban nyílt levelében arra kéri a köztársasági elnököt, hogy azt az alaptörvényben biztosított jogkörével élve küldje vissza megfontolásra az Országgyűlésnek.

Határozottan tiltakozik a cafetéria rendszerének érdemi egyeztetés nélkül végrehajtott átalakítása ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A köztársasági elnököt a konföderáció arra kéri majd fel, hogy a törvénymódosítást ne írja alá, hanem küldje vissza azt megfontolásra a parlamentnek. Az érdekképviselet keresi a módját annak is, hogy a politikusokat miként kényszerítheti a munkavállalók érdekeit sértő döntésük megváltoztatására.

A napokban Zalaegerszegen tartotta ülését a Közlekedési Munkástanácsok Északnyugat-magyarországi Szövetsége. Az ülésen, -ahol részt vett Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke is- az érdekvédők a munkavállalók és a Volán szakma aktuális kérdéseit vették számba.

A településüzemeltetésben dolgozó több, mint 10.000 munkavállalót tömörítő Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ 2000) Ifjúsági tagozata elutasítja a kedvezményesen vagy adómentesen adható cafeteria-juttatások megszüntetésének tervét, mert úgy véli, ez rendkívül negatívan érinti a fiatalokat, és csak fokozhatja az elvándorlást, valamint a településüzemeltetésben is jellemző munkaerőhiányt.

Míg a magyar Parlamentet fenntartó magyar dolgozók képviselőjébe belefojtották a szót akkor, amikor a munkavállalók érdekében akart javaslatot tenni a cafetéria átalakítása kapcsán a kijelölt bizottság űlésén, addig a képviselők fizetésemeléséről szóló javaslatot nemcsak a kormánypárti, de a magát "munkásbarátként" aposztrofáló  ellenzék képviselői - így a Jobbik, az MSZP és a Párbeszéd képviselői - is támogatták, de ami talán a legfelháborítóbb a viselkedésükben, hogy még megis akarják magyarázni, hogy miért voltak "kénytelenek" támogatni a saját fizetésemelésükről szóló javaslatot.

Csökkenhet a foglalkoztatottak nettó jövedelme a béren kívüli juttatások szabályainak változása okán jövőre – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank is. Nem várt helyről kaptak tehát támogatást a szakszervezetek, amelyek ugyanezen okból tiltakoznak a cafetéria rendszerének átalakítása miatt.

Havi bruttó kétszázezer forinttal emelnék a parlamenti képviselők tiszteletdíját. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága viszont meg sem hallgatta a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökét, aki arról beszélt volna, hogy a cafetéria adóztatási szabályainak változása miatt az érintett dolgozók évi nettó jövedelme nyolcvan-kilencvenezer forinttal csökken.

Nyílt levélben hívja fel a Magyar Szakszervezeti Szövetség a parlamenti képviselők figyelmét arra, hogy a cafetéria rendszerének tervezett átalakítása miatt a munkavállalók nettó jövedelme csökkenhet.