Ismét a parlamenti pártok segítségét kéri a Magyar Szakszervezeti Szövetség, s ismét azt várja tőlük, hogy forduljanak az Alkotmánybírósághoz jogorvoslatért a veszélyhelyzet idején és annak örve alatt született határozat ellen, amely felülírta a Munka törvénykönyvét is. A MASZSZ különösen aggályosnak tartja azt a kitételt, amely szerint "a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhet". Az ügyben született korábbi MSZP-s beadványt az AB hatályvesztésre hivatkozva elutasította, a MASZSZ azonban a döntést nem hagyja annyiban.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség kitart korábbi állítása mellett: több ponton is sérti az Alaptörvényben foglalt jogokat és számos nemzetközi egyezményt is a gazdasági mentőcsomagként ismertté vált kormányrendelet – 7/2020. (III. 18.) –, különösen a 6. paragrafus (4) bekezdése, amely kimondja: "a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhet".

A MASZSZ ezt, az azóta törvényi erejűvé vált kitételt továbbra is végtelenül aggályosnak tartja, ezért a májusi felhívás után most ismét a parlamenti pártoktól kéri, kezdeményezzék az Alkotmánybíróságnál a kifogásolt rész megszüntetését – közölte a szövetség, miután az ügyben hetekkel korábban született első beadványt az AB a napokban elutasította.

Az indoklás szerint: "…Az indítványozók által sérelmezett Korm. r. 6. § (4) bekezdése a fentiek szerint hatályban már nem lévő jogszabályi rendelkezés, így annak az Alkotmánybíróság általi vizsgálata absztrakt utólagos normakontroll keretében már nem lehetséges, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasította."

A hatálytalanságra való hivatkozást azonban a MASZSZ vitatja, hiszen a kifogásolt rendelkezések időközben törvényerőre is emelkedtek – magyarázza Kordás László. A MASZSZ elnöke szerint az ominózus tartalom látszólag mindkét félnek korlátlan lehetőséget biztosít, a gyakorlatban azonban korlátlan hatalmat biztosít a munkáltatóknak arra, hogy eltérjenek az Mt.-ben szabályozott alapvető munkajogi előírásoktól is. Ez végtelenül veszélyes és alkotmányellenes is – érvel az elnök.

A Munka törvénykönyve számos minimum-garanciát fogalmaz meg a munkavállalók jogvédelmére, ám az ominózus kormányhatározat ezt is felülírja. Ilyen egyebek között az, hogy a munkavállaló személyiségi joga csak előzetes tájékoztatás alapján, szükséges és arányos mértékben korlátozható, de a minimum-szabályra jó példa a kötelező legkisebb munkabér előírása, a napi pihenőidő szabálya, az egyenlő munkáért egyelő bér elve, a munkavégzés biztonságának munkáltató általi szavatolása – magyarázza Kordás, aki szerint ezek az előírások tételesen szerepelnek az Mt.-ben, és ezektől nem lehet eltérni.

A MASZSZ, más civil szervezetekhez hasonlóan nem fordulhat közvetlenül az Alkotmánybírósághoz, ezért ismét a parlamenti pártok segítségét kéri. Előző felkérésükre a Magyar Szocialista Párt lépett elsőként, s az elnök reméli, az MSZP továbbra is szívügyének tekinti a munkavállalók sorsát és jogait, s folytatja a megkezdett harcot. Kordás László szerint azonban jó lenne, ha több parlamenti párt is segítene a jogtalanság megszüntetésében.

     Kiadó: Magyar Szakszervezeti Szövetség