Az Európai Unió történetének legmélyebb recessziójával néz szembe, és az Európai Tanács pénteki virtuális ülésén az európai vezetők által meghozandó döntések, melyek mélyen összefonódnak, nagyon súlyos következményekkel járnak majd emberek millióinak életére, és magára Európa jövőjére nézve is.

Orbán Viktor

Miniszterelnök Úr

részére

Budapest, 2020. június 18.

Tisztelt Orbán Viktor Miniszterelnök Úr!

Az Európai Unió történetének legmélyebb recessziójával néz szembe, és az Európai Tanács pénteki virtuális ülésén az európai vezetők által meghozandó döntések, melyek mélyen összefonódnak, nagyon súlyos következményekkel járnak majd emberek millióinak életére, és magára Európa jövőjére nézve is.

 Az európai vezetők pénteken, majd amikor megvitatják, hogy hogyan lehet megakadályozni, hogy az egészségügyi válság átforduljon egy gazdasági és társadalmi válságba, történelmi választás előtt állnak, hogy tanultak-e 2008-ból, és hogy a szolidaritáson, a fenntarthatóságon alapuló kilábalást, vagy megint a hosszútávra megosztó megszorításokat és a rövidtávú egyéni érdekvédelmet választják-e. 

 A pénzügyi válságot követően az EU-ba vetett közbizalom minden tagállamban csökkent, legdrámaibban a megszorító rendszerek által leginkább sújtott országokban, ahol leépültek a munkahelyek, csökkentek a bérek, megbénult az egészségügyi ellátás és a közszolgáltatások is. Még mindig nem épültünk fel teljesen ebből a válságból, és az új sokk hatásai kezdenek megmutatkozni.

 Ez év első negyedévében az EU GDP-je 30 év alatt a legmeredekebb csökkenését élte meg, míg a foglalkoztatottak száma 2013 óta először lett kevesebb. Csaknem 60 millió munkavállaló került elbocsátásra, vagy vált ideiglenesen munkanélkülivé, és vállalkozások millióit, különösen a kkv-kat fenyegeti a csőd veszélye. Az, hogy hány munkahely és vállalat szűnik meg tartósan, a válságra adott politikai választól függ.

 Ezért kell a vezetőknek támogatniuk az Európai Bizottság 750 milliárd eurós helyreállítási alapra vonatkozó javaslatát, melynek kétharmada helyesen, vissza nem térítendő módon, nem pedig kölcsönök formájában kerül alkalmazásra, nem generálva további fenntarthatatlan államadósságot, és támogatniuk kell egy olyan új uniós költségvetést is, amely elegendő ahhoz, hogy megfeleljen az előttünk álló kihívásnak.

Amennyiben ezt elfogadnák, majd ezután egy intelligens tagállami szintű fellépés következne, melyet a háttérben az EU finanszíroz, munkahelyek millióit lehetne megmenteni, továbbá az állami beruházások harmadával történő növelésével új, minőségi munkahelyeket lehetne teremteni, ami jelentős lépés lenne a helyes irányba.

Ennek együtt kell járnia a belső gazdasági kereslet és a termelékenység jelentős támogatásával, amit csak a szakszervezetek és a munkaadók által a kollektív tárgyalások során megtárgyalt béremelések révén lehet elérni.

 Mint 2008-ban, vannak megkötöttségek a pénzekhez kapcsolva. Ezúttal azonban a javasolt feltételek nem kapcsolódhatnak a költségvetési konszolidációhoz, ezeknek inkább a zöld és digitális gazdaságra való átállásba történő befektetéseknek kell lenniük, és nem a privatizációnak vagy a kollektív tárgyalások megsemmisítésének. Ezek a feltételek a kezdetet jelentik, de beruházások szükségesek a fiatalok foglalkoztatásának kezeléséhez és a közszolgáltatások, az egészségügy, valamint az oktatás és képzés támogatásához is.

 Nem kerülhet uniós pénz olyan vállalkozásokhoz, amelyek nem hajlandók a szakszervezetekkel a bérekről és a munkakörülményekről tárgyalni, vagy amelyek adóelkerülés és adókijátszás révén pénzt vonnak el a közszolgáltatásoktól. Hasonlóképpen, a közpénzeket kapó vállalkozásoknak tisztességes munkahelyeket kell biztosítaniuk, és társadalmilag méltányos módon kell tenniük az éghajlati célok megvalósításáért, a munkaadókat és a szakszervezeteket be kell vonni a nemzeti gazdaságélénkítési tervek kidolgozásába és végrehajtásába.

 A gazdaságélénkítési terv képes arra, hogy végre helyreállítsa azt az Európába vetett bizalmat, amelyet a polgárok a legutóbbi válság során elveszítettek, mégpedig úgy, hogy valódi változást hoz a dolgozó emberek életébe, akkor, és amikor a legnagyobb szükségük van rá. Azonban, ha mindez csupán csak papíron létezik, és nem éri el időben a munkavállalókat és a vállalatokat, akkor semmit sem ér, nem segít abban, hogy a változás megtörténjen. A munkavállalók nem fognak köszönetet mondani a nemzeti vezetőiknek, amennyiben azok elvesznek a munkájukat megmentő tervekről szóló végtelen vitákban.

 A terv élvezi a tagállamok többségének, valamint Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár befolyásos vezetői támogatását.

 Arra kérjük a terv ellenzőit, hogy felelősen viselkedve ne akarjanak olyan kemény feltételeket szabni, amelyek a koronavírus által leginkább sújtott országok számára további megszorítások elszenvedéséhez vezetnek.

 Egyetlen ország sem okozója ennek a világjárványnak, és senkire sem szabad ráterhelni annak következményeit. Ahogy a vírus nem tartotta tiszteletben a határokat, úgy a recesszió sem fogja. Az európai egységes piacon Európa egy részének válsága gyengíti az egész kontinens gazdaságát.

 Egy újabb elhúzódó gazdasági és társadalmi válság elkerülhetetlenül politikai válsággá válik az EU számára, veszélyeztetve az európai kohéziót, a demokráciát és az európai projekt jövőjét. A gazdaságélénkítési terv az egyetlen módja annak, hogy Európa igazságosabban, zöldebben és egységesebben kerüljön ki ezekből a nehéz időkből.

 A vezetőknek helyesen kell cselekedniük egy olyan Európai Unió felépítésében, amely megvédi polgárait, munkavállalóit és vállalkozásait.

 

Luca Visentini                         Laurent Berger                                   Csóti Csaba ETUC

főtitkár                                     ETUC elnök                                       az NGTT munkavállalói     

                                                                                                          oldalának elnöke

 

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ