Aggódik az európai felzárkóztatási alap hazai felhasználása miatt a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ minősíthetetlen színvonalúnak tartja azokat a tájékoztató dokumentumokat, amelyeket a kormány a történelmi léptékű EU-s támogatás felhasználásáról készített. A szövetség Bodó Sándor államtitkárnak írt levelében online egyeztetés helyett érdemi konzultációt sürget. A szervezet közleményben leszögezi: az éves magyar GDP 4 százalékát kitevő támogatási összegről nem dönthet önállóan a kormány, ekkora pénz nem vándorolhat a hatalomhoz dörgölődző haverok zsebébe.
A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) tagjai is örömmel fogadnak minden fillért, ami javítja a megélhetésüket, de az egyheti ellátásnak megfelelő összeg - amelynek szétosztását ezen a héten kezdi meg a kormány - nem pótolja az utóbbi tíz évben tőlünk elvett százmilliárdokat. A teljesen rugalmatlan nyugdíjszabályok 2011-es bevezetése óta ugyanis a kormány legalább 25 százaléknyi nyugdíjemelést nem adott meg az idős embereknek, amivel a nyugdíjszerű ellátásokban részesülőkkel együtt két és félmillió magyar – 79 százalékban öregségi nyugdíjas – elszegényedéséhez járult hozzá. Miközben a többi fejlett országhoz hasonlóan a magyar társadalom is öregszik, a nyugdíjak kifizetésére 2011-ben még a GDP 11,2 százalékát fordította a kormány, 2019-ben azonban már csak 8,3 százalékát. A KSH szerint 2010-ben 26 ezer, 2019-ben pedig már majdnem 270 ezer idős ember tartozott a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe. Idén januártól az átlagos nyugdíj összege 148 450 forint, majdnem 1,4 millióan ennél kevesebb pénzből élnek, miközben növekszik a milliós ellátásban részesülők száma.
Nem tudják eldönteni a szakszervezetek, hogy cinikusan gúnyolódott vagy nagyon vicces kedvében volt a miniszterelnök tegnap az MKIK évadnyitó ünnepségén, amikor azt mondta, „amilyen a magyar munkások öntudta, olyan az ország tartása" – reagált az elhangzottakra a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ közleményben leszögezte: hiába a látszólag behízelgő megjegyzés, a „munkások" nem bocsátják meg a kormánynak, hogy a munkáltatóknak kiszolgáltatta, s megfosztotta őket a jogaiktól és munkanélküliek tömegeit hagyta magára a legnagyobb bajban, a járvány idején is. A MASZSZ elvárja, a miniszterelnök ne hangzatos kampánymondatokkal, hanem tettekkel bizonyítsa be, valóban tiszteli a kemény munkát végző embereket.
A szakszervezethez való csatlakozás és a kollektív tárgyalásokhoz való jog alapvető emberi jog, amelyek a számos európai és nemzetközi emberi jogi eszközök között kerülnek elismerésre. A szakszervezetek elleni támadások azonban egyre gyakoribbak Európában. Az elmúlt évben a helyzet rosszabbá vált, több országból jelentették a szakszervezeti jogok megsértését, áldozattá válását és a diszkriminációt.
Az ombudsmanhoz és nemzetközi szervezetekhez fordultak a szakszervezetek az egészségügyi szolgálati törvény miatt. A Magyar Orvosok Szakszervezete, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége levélben fordult az alapvető jogok biztosához az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szóló 2020. évi C. törvény (Eszjtv.) két, alaptörvényt súlyosan megsértő passzusa miatt. A törvény megszünteti az egészségügyi dolgozók kollektív alkuhoz és átláthatatlanul korlátozza a sztrájkhoz fűződő alapvető jogát. A szakszervezetek kérték az ombudsmant, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az Eszjtv. és a végrehajtási rendeletek Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát.
A Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének Szövetsége (KDSZSZ) szerint a közösségi közlekedés politikai és szakmai irányítóinak, valamint a MÁV Zrt. és a Volánbusz Zrt. vezetőinek el kell gondolkodnia azon, hogyan és milyen időtávon belül tudják érzékelhetően áthidalni a MÁV és a Volánbusz Zrt. közötti bérszakadékot. Azzal, hogy a Volánbusz része a MÁV-vállalatcsoportnak, a végtelenségig nem lesz tartható a jelenlegi széles bérolló.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont közös felmérést indított, hogy pontos képet kapjon arról: miként érintette a pedagógusok és a köznevelésben dolgozók munkáját, egészségét a koronavírus-járvány és a megfékezésére hozott intézkedések. A kutatás részletei a 2021. január 26-án tartott online sajtótájékoztatón derültek ki.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) üdvözli, hogy a Klebelsberg Központtal folytatott hosszas tárgyalásainak eredményeként kifizetik a középiskolai felvételiben közreműködő tanárok szombati munkáját. Jogos elvárás volt korábban is, hogy az elvégzett hétvégi munkájukért kapják meg a juttatást a tanárok, de mind ez ideig ezt nem sikerült kiharcolni, ám a koronavírus-járványban megtalálták rá a fedezetet.
Az öt szakszervezeti konföderáció (ÉSZT, LIGA, MASZSZ, MOSZ, SZEF) közös levélben fordult a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet vezetőjéhez, kérve, hogy a szervezet szólítsa fel a magyar kormányt az ILO egyezményeinek betartására.
A XXI. század első világjárványát a koronavírus okozza, ami minden földrészen megjelent és döbbenetes pusztítást végez. Az emberiség azt remélte, hogy többet már nem találkozhat olyan kórral, ami a Föld minden lakóját kiirthatja. Tévedtünk. A technikai fejlődés következtében a járvány futótűzként elterjedt, lokalizálása nem sikerült. A világban eddig lezajlott járványokat a védőoltások állították meg.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu