Felkéri az Európai Parlament hazai képviselőit a Magyar Szakszervezeti Szövetség, álljanak ki a magyar munkavállalók érdekeiért, egyebek között az európai minimálbér rendszer bevezetéséért is – döntött a MASZSZ elnöksége a mai, június 6-ai ülésén. A szövetség közleményben leszögezi: Magyarországon a minimálbér 32 százalékos emelésére lenne szükség. A konföderáció megismétli régi követelését: intézkedjen a kormány a minimálbér feletti, ám ahhoz igen közeli „sávban" dolgozók jövedelmének felzárkóztatásáról és a nemek közötti bérkülönbség megszüntetéséről.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség régóta szorgalmazza, hogy az Európai Unió tagállamaiban egységes normák szerint minden, teljes munkaidőben dolgozó ember tisztességes megélhetést biztosító minimálbért kapjon – nyilatkozta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökségi ülését követően. A MASZSZ elnöke azonban legalább ennyire fontosnak tartja a minimálbér feletti, ám ahhoz igen közeli „sávban" dolgozók jövedelmének a felzárkóztatását és a nemek közötti bérkülönbség megszüntetését. Az elnök emlékeztet: Magyarországon a minimálbért és a bérminimumot keresők a foglalkoztatottak egynegyedét teszik ki.
Kordás László felidézi az Európai Bizottságnak a 2020. október 28-án új uniós irányelvre tett javaslatát az egységes európai minimálbér rendszer alapelveiről, a kollektív alku, valamint a szakszervezeti működés megerősítéséről annak érdekében, hogy a tagállamok munkavállalóit olyan megfelelő jövedelem háló védje, amely lehetővé teszi a tisztességes megélhetést bárhol is dolgoznak. A konföderáció a kezdetek óta támogatta az elvet, és szorgalmazza annak mielőbbi hazai bevezetését.
Kordás közölte: a MASZSZ üdvözli azt is, hogy a bizottsági javaslat minden tagállam számára megjelöli a "megfelelő szintű minimálbér" kritériumait, így figyelembe véve a minimálbér vásárló-erejét, a bruttó bérek növekedési ütemét, általános mértékét és megoszlását, valamint a munka termelékenységének alakulását. A szövetség kiáll a közösen kidolgozott küszöbértékek mellett, hogy a mindenkori minimálbér az átlagbér medián értékének 60 százaléka és az átlagbér 50 százaléka legyen. Az elnök kiemelte: a tavalyi, 2020-as adatok alapján, Magyarországon a minimálbér 32 százalékos emelésére lenne szükség. Aláhúzta: az így meghatározott minimálbéreket nem lehet csökkenteni és minden munkavállalói kategóriára érvényesnek kell lenniük.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség kiemelten fontosnak tartja, hogy az egységes alapokon meghatározott – 27 országban eltérő értékű – minimálbér rendszer bevezetésével együtt erősödjön meg a kollektív alku rendszere is. Ennek érdekében az Európai Bizottság javaslata arra kötelezi a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel közösen kidolgozott Nemzeti Akciótervek megvalósításával mozdítsák azt elő, ezzel segítve a munkáltatók és a szakszervezetek együttműködését – magyarázza az elnök. Hozzátette: a javaslattal kapcsolatos további vitákban a MASZSZ szorgalmazza a szakszervezet és kollektív alku ellenes fellépések szankcionálási rendszerének kidolgozását.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség fontosnak tartja, hogy a javaslat elfogadása esetén az ne csak pozitív társadalmi hatással, de szélesebb körű gazdasági előnyökkel is járjon, csökkentve a bér egyenlőtlenségeket, segítve a fogyasztás, a kereslet erősítését, valamint a munkavállalásra való ösztönzést. A szövetség elnökének meggyőződése, hogy a tisztességes, megfelelő minimálbérek hozzájárulhatnak a nemek közötti bérszakadék csökkentéséhez és a tiszta verseny biztosításával segítik megvédeni a jogszerűen foglalkoztató munkáltatókat is.
Kordás László bejelentette: a Magyar Szakszervezeti Szövetség felkéri az Európai Parlament magyar képviselőit, álljanak ki a hazai munkavállalók érdekeiért.
