Jobban növekedett a közszférában dolgozók fizetése, mint azoké, akik eltartják őket - így szólt ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azoknak a közalkalmazottaknak, akik béremelésért sztrájkolnának – írja a napi.hu.

Nem tett le a kormány arról, hogy tíz százalék alá csökkentse a személyi jövedelemadó kulcsát. – A kérdést jövőre újra napirendre tűzzük – mondta a Magyar Időknek Varga Mihály. A szakminiszter leszögezte: az újabb adócsökkentés a gazdaság teljesítményétől és a feketegazdaság visszaszorításának ütemétől függ. De ezekben az ügyekben nem áll rosszul az ország.

A válságig egész tempósan közelítettek a magyar és régiós átlagbérek a német átlagbérekhez, de aztán lelassult ez a folyamat. Pedig a nagy autógyárakban és a feldolgozóiparban még most is nagy tartalékok vannak, amiből lehetne hová emelni a béreket. Az viszont önmagában fából vaskarika, hogy legyenek európai béreink, ehhez haveri kapitalizmus helyett normális oktatásra lenne szükség, legalábbis friss tanulmánya kapcsán erről is beszélt az Indexnek Galgóczi Béla, az Európai Szakszervezeti Szövetség vezető kutatója.

Vegyes hatásai lesznek a minimálbér emelésének. Vannak, akik szerint szükséges volt az emelés, mások a cégeket féltik – írja a Világgazdaság.

 A magyar kormánynak jelentős erőfeszítéseket kell tennie a gazdasági fellendülés megerősítésére és az államháztartás fenntarthatóságának a biztosítására — áll a hazánknak címzett brüsszeli gazdaságpolitikai ajánlásokban, amelyeket kedden jóváhagyott az uniós állam- és kormányfők hétvégi csúcstalálkozóját előkészítő Miniszteri Tanács.

Egyszerűen fogalmazta meg egy Új-Zélandra szakadt honfitársunk a hetibér előnyét: a szerdánként érkező fizetés könnyen kitart a hét végéig, azt követően pedig csak két napot kell kibírni a következő fizetésig. De nem csak azoknak kedvez a heti fizetés rendszere, akiknek gond beosztani a pénzt. Éves szinten kereken egyhavi pluszmunkabért jelent ugyanis, ha valaki nem havonta kapja a fizetését, hanem hetente jut hozzá ennek az összegnek a negyedéhez – írja a Magyar Nemzet.

A versenyszférában tapasztalható jelentős bérnyomás és bérverseny, illetve a költségvetési szféra bérrendezéseinek hatásával magyarázták az MTI-nek nyilatkozó elemzők az áprilisi jelentős béremelkedést, amire több mint egy évtizede nem volt példa.

 A héten robbant a hír, hogy kórházi osztályt kellett bezárni amiatt, mert az ápolók a kimerítő ápolói munka helyett a közeli bútoráruháznál kezdtek dolgozni. Utánajártunk, mennyivel kereshetnek többet az egykori ápolók a karrierváltással. Lehet, hogy nemcsak a pénz miatt mentek máshova dolgozni? – írja a Pénzcentrum.

2017. áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 303 000 forint volt. Az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 201 500 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 209 300 forintra becsülhető. A bruttó és a nettó átlagkereset is 14,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – közölte a KSH.

Az átlagos havi nyugdíj összege Magyarországon, 2000-2015 egy ellátottra jutó nominál összeg, nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők átlagos létszáma.

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció