A legjobban fizető szakmákkal az átlagfizetés többszörösét lehet megkeresni Magyarországon, viszont a politikusok keresete nagyot zuhant tavaly. Azért még így sem panaszkodhatnak – írja az mfor.hu.

A magyar mérnököknél a szakmai fejlődés a fő álláskeresési szempont, a fizetés csak a második - állapította meg a Jobsgarden HR-toborzó és tanácsadó cég, a magyar mérnökök munkaerőpiaci igényeit és kilátásait vizsgáló kutatása.

Dübörög a sikerpropaganda, hogy mennyi támogatást ad az állam a családoknak, de az önfényezés tulajdonképpen annak beismerése, hogy sokaknak nem telik nyaralásra, új mosógépre, és az iskolakezdésre is csak nehezen – írja az Átlátszó.

A luxemburgi állampolgárok költötték a legtöbbet nyaralásra 2015-ben az Európai Unióban, utanként és személyenként mintegy 740 eurót (225 ezer forint), Magyarország 130 euróval (40 ezer forint) hátulról a negyedik ezen a listán - derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) friss jelentéséből.

  Magyarországon túl sokan dolgoznak az állami szférában, amin a versenyképességünk javítása érdekében sokat kellene faragni. Még a kormány is elismeri ezt, ám egyelőre nem igazán csökken a létszám – írja a Portfolio.

 A magyaroknak alig több mint harmada vonulna teljesen vissza a nyugdíjkorhatár elérése után, ám a lehetőségek jóval szűkösebbek az elképzelésekhez képest: a megromlott egészségi állapot és a munkanélküliség gyakran meggátolja az időskori aktivitást – írja a Világgazdaság.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az RTL Klub Házon Kívül című műsorában vizsgálatot ígért a sérült emberek fizetéscsökkentése ügyében, de eredmény azóta sincs vagy nem mondják meg – írja a HVG.

Dinamikusan emelkednek mind a versenyszférában, mind a költségvetési intézményeknél a keresetek. A magánszektorban az elmúlt évek átlagos 7-10 ezer forintos bérnövekedéséhez képest az idén májusban szinte minden szektorban jelentősen, 10-30 ezer forinttal nőttek az átlagkeresetek mind a fizikai, mind a szellemi munkakörökben. Egyes ágazatokban azonban, többek között a vendéglátásban és a kereskedelemben, elmaradt az átlagtól a növekedés. Ezzel együtt eddig úgy tűnik, bőven teljesül a jövő évi munkaadói járulékcsökkentéshez szükséges 11 százalék feletti reálkereset-emelkedés – írja a Magyar Idők.

 Vajon mit gondolhat a polgár, amikor megtudja, hogy a nagy állami vállalatok vezetői az amúgy is magas, havi 4-5 milliós fizetés mellé tavaly éves alapbérük 10–80 százalékát is megkapták prémiumként? A kérdés persze költői, hiszen el lehet képzelni annak a sokszor félórás vagy még nagyobb késésben lévő, túlzsúfolt vonaton nyomorgó, egyébként a Fidesz-szavazóbázis derékhadát jelentő kisembernek a véleményét, amikor megtudja, hogy a havonta ötmilliót kereső MÁV-vezér számlájára legkevesebb hatmillió forint érkezett a jól végzett munka jutalmaként az év végén. Kérdés, hogy amikor idén 288 900 forint volt a bruttó átlagkereset, van-e jogosultságuk a havi többmilliós fizetéseknek az állami szektorban. Akkor, amikor a MÁV-nál, a Magyar Postánál vagy a BKV-nál folyamatos a munkaerőhiány, aminek kárát az utazóközönség, illetve a levélre, csomagra várók látták, látják. Vagy akkor, amikor a hármas metró felújításának finanszírozása körüli vitában a főváros vezetése és a kormány egymásra mutogat, miközben az utazóközönség a harminc fok fölötti hőségben „élvezi” a felújított orosz szerelvények nyújtotta szauna jótékony hatását – írja a Magyar Nemzet.

Az egy- és kétgyerekesek zöme maximálisan ki tudja használni a családi adókedvezményt, a többgyermekeseknél azonban csak az összeg 50 százalékát érvényesítik. Családok adózásáról beszélnek, holott nincs családi adózás: a szülők adóznak külön-külön – írja a 24.hu.

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció