Egyelőre nem teljesen világos, hogy tényleg újra kell-e tárgyalni a tavaly év végén megkötött hároméves bérmegállapodást, miután a vártnál rosszabb makroadatok miatt ezt a munkaadói oldal felvetette. Perlusz László, a VOSZ főtitkára úgy nyilatkozott múlt pénteken, hogy a „kínosan lassú növekedés” közepette ismét le kellene ülniük a szociális partnereknek, és adott esetben újratárgyalniuk a tavaly novemberben leütött megállapodást. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn erre úgy reagált, hogy „semmilyen módon nem látja” szükségét a bérmegállapodás újratárgyalásának, mivel az abban foglalt kitételek sem indokolják. Mindenesetre a munkaadók és a vállalkozók a Világgazdaságnak megerősítették, hamarosan egyeztetnek egymással, ha lesz is bármilyen újratervezés, az csak a jövő évi bérelemekről szólhat.
„Egyáltalán nem lepett meg minket, mi is készülünk a megállapodás újratárgyalására” – ezt mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője arról, hogy múlt pénteken Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára azt nyilatkozta: indokoltnak látják a hároméves bérmegállapodás újratárgyalását, mivel meglátása szerint a gazdasági fellendülés és a növekedés „kínosan lassan” halad.
Minimálbér 2025: a megállapodás rögzíti, mikor kell újra leülni
Idén január elsejével a minimálbér 9 százalékkal, bruttó 266 500 forintról 290 800 forintra, míg a garantált bérminimum 7 százalékkal, bruttó 326 000 forintról 348 800 ezer forintra emelkedett. Ráadásul 2016 után ismét többéves bérmegállapodást kötöttek a munkaadók és a szakszervezetek,
- így 2026-ban további 13,
- majd 2027-ben további 14 százalékkal nő a legkisebb munkabér összege.
Ezenkívül a bérmegállapodás tartalmaz egy olyan képletet, amely szerint, ha az egyes gazdasági mutatók összesített mértékben eltérnek a megállapodásban rögzített értékektől pozitív vagy negatív irányban 1 százalékkal, akkor a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VJF) tagjai leülnek újra tárgyalni. Perlusz László a múlt pénteki nyilatkozatában is erre a pontra hivatkozott, mivel szerinte elképzelhető, hogy ez nagyobb lesz, mint 1 százalék 2025-ben.
Lapunknak a VOSZ főtitkára arra hívta fel a figyelmet: abban, hogy leülnek tárgyalni, nincs semmi újdonság, hiszen a megállapodás is rögzíti. Az már más kérdés, hogy az idei, majd azt követő években mekkora mértékben emelkedik a minimálbér – hozzá van kötve a gazdasági növekedés, az infláció és a bruttó átlagbér alakulásához.
Amennyiben azonban komolyabb az eltérés, azaz több mint 1 százalékpont, akkor leülünk, és megnézzük, hogy ez egy új gazdasági pályát jelent-e, és azt kell-e esetleg módosítani. Lehet ezt felfelé és lefelé is korrigálni
– árnyalta a képet a munkaadói oldal képviselője, aki rámutatott arra, hogy mindez az is jelenti, hogy ha esetleg elszalad az infláció, akkor megeshet, hogy a 13 százalékos emelés is kevés lesz.
Ellenkező esetben, ha a gazdasági növekedés súlyosan elmarad a várttól, szerinte nyilvánvaló, hogy nem lehet tartani a 13 százalékos minimálbér-emelést, amit a bérmegállapodás rögzít. Azt viszont biztosnak tartja, hogy az idei, 9 százalékos minimálbér- és 7 százalékos garantáltbérminimum-emelést végrehajtották, tehát abban nem várható semmilyen változás.
Nagy Márton: semmilyen módon nem szükséges az újratárgyalás
Időközben kiderült, hogy a vállalkozók visszafogott optimizmusát maga a kormány is osztja. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn mutatta be azokat a makrogazdasági számokat, amelyek mentén tervezi a 2026-os költségvetést. Ez természetesen érintette az idei várakozásokat, amelyekről lehetett tudni: több tényező is negatívan befolyásolta őket. Ezért nem meglepő módon visszavágta a 3,4 százalékos növekedési prognózisát 2,5 százalékra, miközben már múlt héten kiderült, hogy a 3,2 százalék helyett 4,6 százalékos inflációval számol.
Ettől függetlenül azonban Nagy Márton amellett érvelt, „semmilyen módon nem szükséges” a bérmegállapodás újratárgyalása, mivel a vártnál alacsonyabb növekedés és magasabb infláció lényegében kioltja egymást, így összességében „szöveg szerint jelenleg 0,3 százalékpont” az eltérés.
A miniszter érvelésében vélhetően az is közrejátszik, hogy nem szeretne eltérni attól a bérpályától, amelyet már tavaly felvázolt több ízben, és amivel elérhető 2028-ra a versenyszférában a bruttó egymilliós átlagbér és ezereurós minimálbér. Ugyanis egy kisebb jövő évi minimálbér-emeléssel lényegében ezt kockáztatnák a vállalkozók, nem beszélve arról, hogy a magas nyomású gazdaságnak a feltételei, amelynek elkötelezett híve a miniszter, kizárólag a jövedelempolitikán keresztül állnak fenn.
Liga Szakszervezetek: újratárgyalási kényszerben vagyunk, az infláció a fő probléma
Ugyanakkor Mészáros Melinda azt mondta, hogy ők is készülnek az újratárgyalására, ami kötelezettségük is a megállapodás alapján.
Mi is azt látjuk, nemcsak a gazdasági növekedés, hanem az infláció oldaláról is jelentős az eltérés. Amikor ezt a megállapodást megkötöttük, az inflációt 3,2 százalékra terveztük, ma már legjobb esetben is 4,5, sőt, egyes elemzők szerint 5 százalékos lehet
– mondta a Liga vezetője, aki szerint emiatt újratárgyalási kényszerben vannak. Bár tisztában voltak azzal, hogy a növekedés fokozatosan fog beindulni, emiatt az első fél évben markáns változást nem vártak a gazdasági dinamikában, arra nem számítottak, hogy az infláció letörése, amely tavaly sikeresen megvalósult, nem lesz egy tartós folyamat. Ennek pedig a munkavállalói oldal számára van igazán jelentősége.
Azt viszont leszögezte, ha újra is tárgyalnák a megállapodást, ez a 2025-ös minimálbérre biztosan nem vonatkozik, csak 2026-osra és a 2027-esre. Várhatóan a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keretein belül fognak leülni és tárgyalni, nem zárta ki, hogy kétoldalú egyeztetésekre is sor fog kerülni a jövőben.
