Rossz munkakörülményekről, kizsákmányolásról és kevesebb fizetésről számolt be a Guradian azokkal a munkavállalókkal kapcsolatban, akik jellemzően kelet-európai országokból érkeznek Nyugat-Európába, hogy aztán az ottani húsüzemekben dolgozzanak. A lap szerint ezeket az embereket általában közvetítőkön keresztül alkalmazzák, de "másodrendűnek" érzik magukat a helyiekkel szemben, akiket közvetlenül alkalmaznak a cégek.

"Ha nem végzed jól a munkád, kirúgnak, nem érdekli őket az sem, ha a kezed már tiszta vér" - ezt mondta a Guardiannek egy román nő, aki három évig dolgozott egy holland húsüzemben. Margot - akinek nem ez az igazi neve - elmondása szerint nem ilyen munkakörülményekre számított, amikor otthagyta romániai szülőfaluját, és Nyugat-Európába ment dolgozni. Azt gondolta, ott a munkakörülmények jobbak, de utólag már úgy emlékszik vissza: sose gondolta volna, hogy az egész ilyen szörnyű lesz. 

Margot-nak hamar feltűnt, hogy a húsüzemben kétféle dolgozó van: az alkalmazottak, akik nagyrészt hollandok voltak, és az olyan, bizonytalan helyzetben lévő, "ideiglenes" dolgozók, akik külföldről érkeztek, mint ő maga is. Szerinte nekik sokkal keményebben kellett dolgozni - kevesebb pénzért.

Az európai húsiparban a szakszervezetek szerint több ezer dolgozót hasonló körülmények között foglalkoztatnak, általában közvetítőkön keresztül, és sokszor 40-50%-kal alacsonyabb bérért, mint a bejelentett alkalmazottakat.

Olcsó hús és kizsákmányolás?

Az európai húsipar 2020-ban került az érdeklődés középpontjába, a koronavírus világjárvány kezdetekor. Ezekben az üzemekben ugyanis sokak szerint a Margot-hoz hasonló, ideiglenes munkások nem mehettek betegszabadságra, emiatt sokan közülük féltek, ha megbetegednek, elvesztik a munkájukat. Ráadásul a munkakörülmények miatt nem tudták betartani az olyan óvintézkedéseket sem, mint például az egymástól való távolságtartás.

A szakszervezetek az ideiglenes, bizonytalan húsipari munka Európa-szintű megszüntetését követelik, úgy látják ugyanis, hogy a rendszer az olcsó húson és a munkások kizsákmányolásán alapszik. A munkaközvetítők gomba módjára szaporodtak, hogy kielégítsék az iparág igényét az alacsonyan fizetett, rugalmas munkavállalók iránt. Gyakran toboroznak és fizetnek dolgozókat, és sokszor cserébe biztosítják és koordinálják lakhatásukat és szállításukat is.

A szakszervezetek szerint ebben a rendszerben a cégek nem vállalnak felelősséget ezekért a dolgozóikért, akiknek így bizonytalan a fizetésük, és nem feltétlenül kapnak anyagi segítséget mondjuk egy munkahelyi baleset után - egy olyan ágazatban, ahol fizikai munkát végeznek, sokszor akár veszélyes gépek közelében.

Mit érez a dolgozó?

A Guardian cikke szerint a legtöbb hasonló helyzetben lévő - külföldi - dolgozó extrém bizonytalanságban éli az életét, nem beszélik a nyelvet, és nincsenek pontosan tisztában a jogaikkal sem. Többen is úgy nyilatkoztak a lapnak, hogy a különböző közvetítő ügynökségek magas árat kérnek a lakhatásért, cserébe zsúfolt szállásokon adnak csak helyet.

A munkavállalók szerint például Hollandiában előfordul, hogy a cégek gyakran elengedik őket azelőtt, hogy hivatalosan fizetésemelést kaphatnának, majd egy hasonló szerződéssel újra felveszik őket.

Az Egyesült Királyság húsiparában dolgozó munkások 62%-a európai állampolgár. A Brit Húsfeldolgozók Szövetsége szerint az Egyesült Királyságban a legtöbb webhely az ügynökségeket, közvetítőket használ, de nem gyűjt adatokat az általuk képviselt munkavállalók pontos százalékáról. Az ágazat ügynöki és alvállalkozói munkaerőre támaszkodik, hogy megfeleljen az iparág szezonális igényeinek, ami az év bizonyos pontjain jelentős növekedést eredményezhet az üzemekben.

Az Egyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság 2010-es jelentése rossz bánásmódot és kizsákmányolást állapított meg az Egyesült Királyság húsiparának foglalkoztatási gyakorlatában. Az ügynökségek által közvetített dolgozók szerint rosszabbul bántak velük, mint az alkalmazottakkal, és "másodosztályú állampolgároknak" érezték magukat.

Olaszországban több mint 21 ezer ember dolgozik a húsiparban. A vágási munkaerő több mint 50%-a és a húsfeldolgozás 25%-a Kelet-Európából, a Balkánról, Észak- és Közép-Afrikából, valamint Kelet-Ázsiából származó bevándorló. A szakszervezetek szerint egyre gyakrabban alkalmazzák őket a munkavállalói szövetkezeteken keresztül, ahol akár 40%-kal is kevesebbet kereshetnek, mint közvetlenül foglalkoztatott társaik.

A munkaközvetítő rendszer megjelenése tükrözi az európai húsiparban az elmúlt évtizedekben tapasztalt szélesebb körű elmozdulásokat, beleértve a piaci részesedés maroknyi vállalat általi megszilárdulását, valamint a gyorsan csökkenő számú kicsi, független tulajdonú vágóhidakat. Emberek ezrei dolgoznak a nagy vágóhidakon, amelyek a nap 24 órájában üzemelhetnek, és kielégítik a nagykereskedők és az élelmiszer-szolgáltatók igényeit, amelyek nagy mennyiségű olcsó húst rendelnek. Ezt a rendszert a román, litván, lett, lengyel és magyar munkavállalók hatalmas tömege hozta létre, akik sokszor Nyugat-Európában keresnek munkát.

"Semmilyen visszaélést nem lehet tolerálni"

Karsten Maier, az UECBV nevű szervezet főtitkára, amely húszezer állattenyésztési és húskereskedelmi vállalatot képvisel Európa-szerte, valamint Japánban, Oroszországban és Ukrajnában, azt mondja, hogy a munkakörülmények a vállalatok felelősségét képezik, valamint az illetékes hatóságokét. "Semmilyen visszaélést nem lehet tolerálni" - mondja Maier.

2019-ben létrehoztak egy új ügynökséget, az Európai Munkaügyi Hatóságot (ELA), amely támogatja a tagállamokat az ellenőrzések elvégzésében és a munkaügyi törvények betartatásának ellenőrzésében Európa-szerte. Ha az esetleges visszaélések eseteit észlelik, az ELA kezdeményezhet határokon átnyúló ellenőrzéseket is.

Sok bizonytalan, nem közvetlenül foglalkoztatott munkavállaló láthatatlansága túlmutat a munkahelyen. A nyelvi korlátok, a hosszú munkaidők, valamint az információhiány mind a hasonló helyzetben lévő bevándorlók kizsákmányolásának állandósítását szolgálják - mondja Paul-Octavian Idu, aki ingyenes tanácsokat ad a húsüzemi dolgozóknak az Arbeit und Leben német civil szervezet által működtetett támogató központban. Szerinte ezek a dolgozók egy "társadalmi gettóban" maradnak.

Itthon

Ungár Péter, az LMP képviselője Facebook-oldalán arról írt: bár sokan azt mondják, hogy az EU egyik legnagyobb előnye hazánk számára az, hogy biztosítja a munkaerő szabad áramlását, a munkaerő szabad áramlása azon az elven is alapszik, hogy minden EU-s állampolgár egyenlő munkafeltételek mellett azonos bért kap, függetlenül attól, hogy melyik EU tagállamból származik, amikor egy másik EU tagállamban munkát vállal. 

"A valóság ugyanakkor az EU-ban nem ez. A kelet-európai munkavállalók, így a magyarok is, lényegesen rosszabb feltételek mellett, lényegesen kevesebbet keresnek ugyanazért a munkáért. Ha a nyugati EU tagállamoknak fontos alapelv az egyenlő munkáért egyenlő bérek elve, akkor annak a kelet-európai munkavállalók esetében is érvényesülnie kell" - fogalmaz a politikus.

Mint írja, az Orbán-kormánynak ebben a kérdésben egyértelműen a magyar munkavállalók mellé kell állnia, a nyugati munkaadókkal szemben, erről kérdést tett fel a miniszterelnöknek. Hozzáteszi, hogy az ellenzéknek pedig biztosítania kell a magyarokat, hogy ilyen esetekben, amikor valódi magyar érdekvédelemről van szó, egy kormányváltás után, ha kell, keményen fellépnek az EU vezetésével szemben.

Forrás: atv.hu