A 2004-ben csatlakozott új uniós országokból főleg a képzetlen munkaerő ment nyugatra, de Magyarországról a többiekhez képest nagyobb arányban vándoroltak ki a felsőfokú végzettségűek - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társasági (MKT) társaság szakmai fórumán.

A 2004-es uniós csatlakozás után csak későn indult el az Unióba a magyar munkaerő - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság fórumán, ahol a magyar munkaerőmozgás tapasztalatai, a jövő kilátásai - 20 éve az Európai Unióban címmel szervezett online szakmai konferenciát.

2004 évi csatlakozás után csak későn indult el az EU-ba a magyar munkaerő. A 2004-ben csatlakozott országból főleg a képzetlen munkaerő ment nyugatra, Magyarországról viszont a felsőfokú végzettségűek nagyobb arányban vándoroltak ki, míg például Lengyelországból főleg a képzetlenek mentek nyugati országokba.Nálunk az átlagos elvándorlási arányt meghaladó korcsoport a 25-54 évesek, és a felsőfokú végzettségűek. Ugyanakkor a fiatalok, az alacsony és középfokú végzettségűek elvándorlása elmaradt az átlagostól.

Lengyelországban ezzel szemben az átlagos elvándorlási arányt meghaladta az iskolázatlanok elvándorlása, kevésbé volt jellemző a 25-54 és a magasan kvalifikáltaké.

Gellértné Lukács Éva, az ELTE egyetemi adjunktusa kiemelte: 2004 után a régi EU országokban a szakképzetlen munkaerőket keresték a feldolgozóiparban, a raktározásban, nagy és kiskereskedelemben, a vendéglátó és az építőiparban.Akiket ebben a szektorban alkalmaznak legnagyobb részt sérülékeny, könnyebben elbocsátható emberek.

Kihívást jelentett a munkaerő piacon a gazdasági krízis 2008-ban, az automatizáció erősödése, a digitalizáció, az elöregedés, a munka világának széttöredezettsége.

A Covid járvány idején a fejlett EU országokban nem változott a helyi munkaerő foglalkoztatási szintje, hanem  a külföldi munkaerő mozgatásával oldották meg a változást.(2020 közepéig 2,5 %-al csökkent a foglalkoztatott létszám, 2021 közepére visszaállt)

Hárs Ágnes a Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatója hangsúlyozta, hogy 

• az EU célja a munkaerőhiány és felesleg kiegyenlítése a 
• az EU 10 új tagországból a mozgás az EU 15 felé alig volt, inkább 3. országból jött a munkaerő a bővítés előtt,
• a bővítés után a munkaerő áramlás fokozatosan valósult meg, aggodalom a nyugati oldalon, remény a keleti oldalon
• az EU 15-ben a fő kérdés, hogy az új munkaerő fenyegetés, vagy lehetőség-e a nyugati országokban.

A munkaerő szabad áramlása fokozatosan indult meg, először Svédország, Írország és Nagy Britannia nyitott, utána Dánia, Ausztria, Olaszország, Hollandia, Portugália, majd teljesen kemény adminisztratív szabályozással Belgium, Finnország, Németország, Görögország, Franciaország és Spanyolország.

Az elvándorlási ábrán látható, hogy a legtöbben Romániából, a legkevesebben pedig Csehországból és Szlovéniából vándoroltak ki, Magyarországról is viszonylag kevesen, a 15-64 éves korosztály 6-7 százaléka ment ki az Unióba.

A tíz tagország közül

• a magyar GDP a csatlakozáskor viszonylag magasabbnak számított,
• alacsony volt a munkanélküliség,
• a közmunka lehetősége
• nagyvonalú volt a segélyezés és a rokkantnyugdíjazás, ami segítette a munkaerőpiacról kiszorulókat, illetve
• a legfontosabb célországok (Ausztria és Németország) még zárva voltak, ezért tőlünk később indult meg a kivándorlás.

2007-től azonban  már a válság előtt is emelkedett a munkanélküliség, a korábbi nagyvonalú ellátó rendszer ernyője szakadozott, a 2010-es kormányváltást követő szigorító rendelkezések pedig a rokkantnyugdíjazást és a munkanélküli segélyt is érintették.

Az egy alkalmazottra jutó nominális jövedelem területén az 1995-ös 3. helyről 2022-re az új csatlakozók közül a 10. helyre csúsztunk le, többek között ezért is a magyar elvándorlás 2010 után felgyorsult főleg az ausztriai és németországi piac nyitás után.

Míg 2004 után főleg Nagy-Britannia volt a célország, 2010-től már Ausztria, és Németország lett a fő célpont.

A munkaerő mozgással kapcsolatos értekezések tárgya is megváltozott, kezdetben a téma a kevés elvándorló volt, 2010 után a drámai sebesség lett a központi kérdés - mondta Hárs Ágnes.

A magyar elvándorlás mértéke EU szinten általában alacsony,  de a felsőfokú végzettségűek aránya magasabb, miközben sokan nem is a végzettségüknek megfelelő munkát is elvállalnak.

Az elvándorlással összefüggő munkaerő piaci anomáliák és következmények:

• az elvándorlás állandósult, de országonként és időszakonként változó
• számottevő a visszavándorlás
• létezik a cirkulációs migráció, a szabad lehetőség adja ezt

A hazatérők és az itthon maradók migrációs terveiel kapcsolatban a Nemzeti Kutatási fejlesztési és Innovációs Hivatal felmérése szerint

• 3 éves távlatban a megkérdezettek 10 százaléka biztosan szeretne külföldön munkát vállalni, 43% biztosan nem
• 1 éves távlatban 5% biztosan külföldre menne, 70% biztosan nem.

A teljes kerekasztal-beszélgetést ezen a linken tekintheti meg.

Forrás: novekedes.hu