Mit tehet meg a munkáltató és mit nem? Milyen következményekkel kell számolnia? Mit tehet a dolgozó, ha elrendeli a munkáltatója az oltás felvételét? A novembertől hatályos kormányrendelet pontosított, finomított az eddig is adott elvi lehetőségen, hogy a munkáltató elrendelje az oltást. A korábbi bizonytalanságok egy része azonban még mindig fennáll, sőt, új jogértelmezési problémák is keletkeztek. A Pozderka ügyvédi iroda szakjogászát, dr. Nagy Bencét kérdeztük, mit jelent a gyakorlatban a munkáltatók által elrendelhető kötelező oltás. A 24.hu cikke.

Az Alkotmánybíróság a napokban bírált el egy olyan jogvitát, amelyben a csecsemőgondozási díjra jogosult anyuka sokkal kisebb összeget kapott ellátásként, mint amely a számára igazságos lett volna. Úgy tűnt, hogy az ellátást egy rossz jogszabályi konstrukció korlátozta, de végül kiderült, hogy nem ez a valódi ok, hanem az, hogy a jogalkotó nem akar igazságos lenni, az Alaptörvény pedig nem akar igazságosságot biztosítani a szociális ellátásokkal kapcsolatban. A jogrendszerben benne maradó akna feltehetőleg sok nőt érinthet még Magyarországon. A Mérce cikke.

A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. Érdemben különbözhet a nyugdíj, ha a korhatárt elérők idén, 2021-ben, vagy 2022-ben vonulnak nyugdíjba - írja az ado.hu.

A várandós munkavállalók foglalkoztatásának szabályai körül még mindig sok bizonytalanságot tapasztalhatunk. A várandósság egy csodálatos időszak a szülők életében, azonban fontos tisztában lenni azzal is, hogy ezen átmeneti időszakban milyen szabályok vonatkoznak a kismamák foglalkoztatására. Esetükben rendkívül fontos egészségük megóvása, így szigorú szabályok vonatkoznak rájuk – írja a das.hu.

Lehet-e úgy egyszerűsíteni a munkaidő-nyilvántartást, hogy a munkáltató már a nap elején feltünteti rajta a munkavégzés befejezésének időpontját is, s alá kell-e írattatni naponta a jelenléti ívet a munkavállalóval? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.

Azt már a jogalkotó is tudta, hogy egy gyerek sok gonddal jár, több gyerek pedig még több gonddal. Pont ezért a jelenleg hatályos magyar munkajogi szabályozás, a háztartásban nevelt gyermekek után plusz szabadnapokat ad a szülőknek, hogy kipihenhessék a gyerekekkel járó fáradalmakat. Egy hagyományos apa-anya-gyerekek felállásban nem kérdéses, hogy a pótszabadság miként vehető igényben, azonban az egyre jobban elterjedő mozaikcsaládok esetén felmerül a kérdés, hogy melyik gyerek számít jogilag a pótszabadság tekintetében és melyik nem.

Bemutatjuk, hogy az egyes családtámogatási ellátások milyen kapcsolatban állnak a nyugdíjra jogosító szolgálati idővel - írja az ado.hu.

A szakszervezetek szerint a munkáltatók többsége nem vevő a kötelező oltás elrendelésére, több okból sem. Nem akarják rákényszeríteni a dolgozókat az oltásra, ha ezt ők nem akarják. Úgy tűnik, akik eddig nem oltatták be magukat, a kötelezés ellenére is kitartanának álláspontjuk mellett. Csakhogy munkaerőhiány van, a munkáltatók pedig nem engedhetik meg maguknak, hogy dolgozókat veszítsenek. A számos tisztázatlan jogi kérdés is visszatartja őket attól, hogy oltásra kötelezzenek.

 

A kormány (szándékosan vagy hanyagságból) nem zárta ki a Munka törvénykönyve szabályainak alkalmazhatóságát a kötelező munkahelyi oltásokat lehetővé tevő rendeletben. Így azok alapján akár a 45 nap türelmi idő után ki lehet rúgni azokat a dolgozókat, akik a kötelezés ellenére sem oltatják be magukat, nem kell megvárni az egy év fizetés nélküli szabadság leteltét – mondja Goda Mark munkajogi szakjogász. Nem egyértelmű azonban, hogy csak rendes felmondással, vagy azonnalival. Interjú a HVG oldalán.

A szellemi munkakörökben dolgozók átoltottsága sokkal magasabb, mint a fizikai állományé, a cégek mégsem mernek lépni.