Egyeztetésre hívták a szakszervezeteket, hogy közösen döntsenek arról, legyen-e kötelező koronavírus elleni védőoltás a Fővárosi Önkormányzat munkavállalói számára – erről Karácsony Gergely főpolgármester posztolt szerda délután a Facebookon. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes később a Népszava kérdésére elmondta: bár végső döntést a következő napokban hoznak, szinte biztosan nem teszik kötelezővé a védőoltás beadatását.

Vonjunk be az oltás kötelezővé tételének mérlegelésekor munkaegészségügyi szakembert és konzultáljunk a munkavállalók képviselőivel - javasolják az általunk megkérdezett munkajogászok annak kapcsán, hogy a kormány lehetővé tette a versenyszféra munkaadóinak a munkvégzés Covid-oltáshoz kötését. A legtöbb munkakörben megfelelően megindokolható egy ilyen intézkedés, ám ha nincs hatásvizsgálat, biztosan jogellenes a döntés. Munkakörre bontva kell kockázatértékelést végezni.

Az oltásra vonatkozó adatokat a munkáltató kizárólag a veszélyhelyzet alatt kezelheti, a megszűnését követően pedig az összes adatot meg kell semmisíteni. Így viszont a veszélyhelyzet után egy esetleges peres eljárásban a munkáltató nem fogja tudni bizonyítani, hogy miért nem fizetett munkabért egy oltatlan munkavállalónak vagy miért szüntette meg a jogviszonyát. A problémát a munkaügyi vitákban irányadó rövid keresetindítási határidők enyhíthetik - véli állásfoglalásában a Niveus Consulting Group.

A magánszférában kevés munkaadó döntött úgy eddig, hogy a kormány felhatalmazása alapján előírja dolgozóinak a vakcinát. Több nagy cég pedig azt jelezte: nem élnek ezzel a lehetőséggel - írja a Népszava.

A kormány november 1-jétől hatályba lépett rendelete a versenyszféra munkáltatóit feljogosítja arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét a munkavállalók számára. De mi történik azokkal a dolgozókkal, akik nem veszik fel az oltást, milyen hátrányok érhetik őket a jogszabály alapján? Erre adták meg a választ a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői.

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke úgy látja, nem kötelezővé tétellel, hanem inkább "józan ésszel" kellene rábírni a dolgozókat a koronavírus elleni vakcina felvételére. Karsai Zoltán szerint indokolt lenne, hogy ne csak a tömegközlekedésen, hanem az üzletekben is viseljenek maszkot az emberek.

November 1-től ugyan a friss kormányrendelet lehetővé teszi a cégek és a vállalkozások számára, hogy kötelezővé tegyék a koronavírus elleni védőoltás felvételét munkavállalóik számára, az állásinterjún a védettségre vonatkozó kérdés változatlanul kerülendő lesz. Emellett távmunka keretében foglalkoztatottak esetében sem feltétlenül lesz indokolt az oltásra való kötelezés – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás, olvasható az Adó Online-hoz eljuttatott közleményben.

Megjelent a kormányrendelet a járványügyi szigorításokról, de így is maradtak vitatott részletek, megválaszolatlan kérdések – olvasható a Népszavában.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint, a cégek visszaélhetnek az új szabályozással, amely lehetővé teszi számukra, hogy kötelezzék a dolgozóikat a koronavírus elleni védőoltás beadatására. Székely Tamás ugyanis attól tart, hogy a helyzetet kihasználva több helyen leállásra készülnek. A Pedagógusok Szakszervezete arra hívja fel a figyelmet, hogy a szabályozás nem egységes, ugyanis nem vonatkozik az egyházi iskolákra. A TASZ szerint pedig az új szabályozás miatt sokan fognak az Alkotmánybírósághoz fordulni.

 Az ado.hu írásában most az iskolaszövetkezetek, és a legújabb, legfrissebb lehetőség, a 2021. július 1-jétől működő „kismama szövetkezetek”, hivatalos néven a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete kerül bemutatásra.