A munkavállalói magatartás, a munkavállalói közrehatás befolyásolja a munkáltató munkajogi kárfelelősségének alakulását azzal, hogy két ponton kapcsolódik a felelősséghez. Az egyik kapcsolódási pont a kártérítési felelősség alóli mentesülés körében jelenik meg. A másik pont pedig a kármegosztás. 

A nyugellátások pontos, időben történő megállapíthatósága érdekében szigorú előírások biztosítják, hogy az ehhez szükséges bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséget megfelelően teljesítsék az érintettek, közöttük a munkáltatók is. Jó tudni azt is, hogy milyen következményei vannak a hibáknak, vagyis annak, ha nem megfelelően, esetleg egyáltalán nem, vagy késedelmesen történik meg az előírt adatszolgáltatás, a bejelentési, nyilvántartási kötelezettség teljesítése. Az ado.hu cikke.

 

Az Adó szaklap legújabb lapszámából megtudhatja, hogyan kell elszámolni az utazással kapcsolatban felmerülő költségeket, milyen béren kívüli juttatások biztosíthatók 2022-ben a munkavállalóknak és van-e az adózó vonatkozásában jogszabályban foglalt iratőrzési kötelezettsége a könyvelőknek?

A szakszervezet érdekképviseleti munkáját számos törvényi jog biztosítja. Ám mi a teendő, ha a munkáltató nem tartja be ezeket a szabályokat? Mit tehet az érdekképviselet, ha a munkáltató nem hogy együttműködni nem kíván, de még a szakszervezet törvényben garantált jogait sem biztosítja? Az ado.hu cikke.

A munkahelyi légkört romboló munkavállalói viselkedés szolgálhat a munkaviszony megszüntetésének alapjául, de minden eset egyedi, így a Kúria friss döntése is árnyalja a képet – derül ki a Bán & Karika Ügyvédi Társulás közleményéből.

A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet az, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik. Ennek azon feltétele, hogy az alapszabály szerint a munkáltatónál képviseletre jogosultság szabályozott legyen, egyaránt vonatkozik a munkáltatónál működő szakszervezeti szervre, illetve a szakszervezet munkáltatónál munkaviszonyban álló tisztségviselőjére is – a Kúria eseti döntése az ado.hu-n.

A május 27-ei Magyar Közlöny 89. és 90. számában megjelent az Alaptörvény és annak módosításai, valamint az Alaptörvény egységes szerkezetű szövege, ezen túl 4 új kormányrendeletet hirdettek ki, közöttük a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 195/2022. kormányrendeletet.

Célszerű nagy gondosságot fordítani az adategyeztetés határidőben történő, pontos teljesítésére, mert ennek elmulasztása az ellátás folyósításának szüneteltetéséhez vezet. Az így ki nem fizetett összeg nem vész el, a jogosultság későbbi igazolása esetén az ellátás legfeljebb öt évre visszamenőleg kiutalásra kerül. Az ado.hu írása.

 

Kötelező-e az alkalmi munkavállalók előzetes (munkába lépést megelőző) foglalkozás-egészségügyi vizsgálata? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.

A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár. Az alapszabadság mértéke főszabály szerint 20 munkanap, azonban ez kiegészülhet a munkavállalót érintő bizonyos állapot vagy helyzet esetén további munkanapokkal. Ez a pótszabadság. A pótszabadság alapja lehet például a munkavállaló életkora, megváltozott munkaképessége vagy gyermekeinek száma. Az alábbiakban a gyermek után járó pótszabadság szabályainak ismertetésére kerül sor. Az ado.hu cikke.