Mind a munkaadókat, mind a nyugdíj mellett munkát végzőket érinti, hogy szeptembertől változik a jogszabály.

Az öregségi nyugdíjak kiszámításának menete, módszertana sokak számára teljesen ismeretlen terep, pedig érdemes tisztában lenni a törvényi szabályozással. Hiszen mindenkinek az életében egy fontos állomás az, mikor az aktív munkavégzés után nyugdíjba vonul és idős korában már a nyugdíjából kell fenntartani magát.

A munkavállaló nem kifogásolhatja közvetlenül a munkaidő-kedvezmény mértékének meghatározásával kapcsolatos munkáltatói intézkedést, e jogosultság csak az érintett szakszervezetet illeti meg – a Kúria eseti döntése.

Egyre többen látják úgy, hogy mire elérik, már 70 lesz a nyugdíjkorhatár - írja a Világgazdaság.

A nyár közepén érkező változás, az időzítés, az egyeztetés, az előrelátás és a szolidaritás hiánya egyaránt nehéz helyzetbe hozta az előadókat - írja a Népszava.

Sokaknak nyújthat segítséget az a lehetőség, amely a nyugdíjkorhatár betöltésekor akkor is nyugdíjba vonulást tesz lehetővé, amikor a nyugdíjkorhatár betöltéséig az öregségi teljes nyugdíj megállapításához szükséges  legalább húsz év szolgálati idő megszerzése  nem történt meg. Ebben az esetben lehet megoldás az öregségi résznyugdíj igénybe vétele, ha legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik az érintett személy - írja az ado.hu.

 

Amikor egy egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy megszerzi az öregségi nyugdíjra való jogosultságot, felmerül a kérdés, hogyan lehet befejeznie a munkát. Ismertetjük a lehetőségeket - írja az ado.hu.

Egy 2019-ben született uniós irányelv szerint a jelenleginél lényegesen több fizetett szabadnap jár az apáknak, ám a kormány még a bevezetésre kitűzött utolsó határidőn – augusztus 2-án – túl sem hajlandó foglalkozni a témával, holott annak kidolgozásában saját szakértői is részt vettek - írja közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ felszólítja a kormányt, hogy a Munka törvénykönyve megfelelő módosításával garantálja az apáknak a mostani 5 helyett a legalább 10 fizetett szabadnapot.

A munka és a magánélet jobb összehangolását írja elő az EU-s tagállamok részére az Európai Parlament és az Európai Tanács. A témában egy 2019-ben született irányelv szerint egyebek között az apákat kell a jelenleginél lényegesen jobb helyzetbe hozni a családon belül azzal, hogy a gyerek születése után legalább 10 fizetett szabadnapot kell biztosítani számukra.

Ez nagy segítség lenne az újszülöttek szüleinek és a gyerekeknek is, ám a magát családbarátnak tituláló kormány még csak nem is foglalkozott az üggyel - írja a MASZSZ. Felháborítónak tartják, hogy három év is kevés volt a családok számára fontos kedvezmény bevezetésére.

Miközben Ausztriában az első között reagáltak az Uniós elvárásra, s nem 10, hanem 30 napot biztosítanak az apáknak, Magyarország az 5 nappal a sor végén kullog. A szomszédban a négyhetes apaszabadságot az azonos nemű szülők, a nem vérszerinti szülők és a nevelőszülők is igénybe vehetik. Ez idő alatt az apák védettek, vagyis nem lehet őket elbocsátani a munkahelyükről. Ez a védettség nálunk mindössze öt napig tart – olvasható a MASZSZ közleményében.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség nyomatékosan felkéri a kormányt, ha már segítette az egységes nemzetközi irányelv kialakítását, vegye komolyan azt és mielőbb intézkedjen az átültetéséről is.

Forrás: Magyar Narancs

 A technológiai fejlődéssel egyidejűleg a munkajog világában is előtérbe kerülnek a digitális megoldások. Gyakorta felmerülő kérdés, hogy az alternatív csatornákon (pl. e-mailben, SMS-ben, Viberen) keresztül közölt „jognyilatkozatok” mennyiben tekinthetőek írásbelinek, érvényesek-e és jogvita esetén eredményesen hivatkozhatnak-e rájuk a felek.

 

Nyilvánosságra hozták a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének nem megfelelő adózók adatait is.