A szakszervezetek szerint a munkáltatók többsége nem vevő a kötelező oltás elrendelésére, több okból sem. Nem akarják rákényszeríteni a dolgozókat az oltásra, ha ezt ők nem akarják. Úgy tűnik, akik eddig nem oltatták be magukat, a kötelezés ellenére is kitartanának álláspontjuk mellett. Csakhogy munkaerőhiány van, a munkáltatók pedig nem engedhetik meg maguknak, hogy dolgozókat veszítsenek. A számos tisztázatlan jogi kérdés is visszatartja őket attól, hogy oltásra kötelezzenek.

 

A kormány (szándékosan vagy hanyagságból) nem zárta ki a Munka törvénykönyve szabályainak alkalmazhatóságát a kötelező munkahelyi oltásokat lehetővé tevő rendeletben. Így azok alapján akár a 45 nap türelmi idő után ki lehet rúgni azokat a dolgozókat, akik a kötelezés ellenére sem oltatják be magukat, nem kell megvárni az egy év fizetés nélküli szabadság leteltét – mondja Goda Mark munkajogi szakjogász. Nem egyértelmű azonban, hogy csak rendes felmondással, vagy azonnalival. Interjú a HVG oldalán.

A szellemi munkakörökben dolgozók átoltottsága sokkal magasabb, mint a fizikai állományé, a cégek mégsem mernek lépni.

Egyeztetésre hívták a szakszervezeteket, hogy közösen döntsenek arról, legyen-e kötelező koronavírus elleni védőoltás a Fővárosi Önkormányzat munkavállalói számára – erről Karácsony Gergely főpolgármester posztolt szerda délután a Facebookon. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes később a Népszava kérdésére elmondta: bár végső döntést a következő napokban hoznak, szinte biztosan nem teszik kötelezővé a védőoltás beadatását.

Vonjunk be az oltás kötelezővé tételének mérlegelésekor munkaegészségügyi szakembert és konzultáljunk a munkavállalók képviselőivel - javasolják az általunk megkérdezett munkajogászok annak kapcsán, hogy a kormány lehetővé tette a versenyszféra munkaadóinak a munkvégzés Covid-oltáshoz kötését. A legtöbb munkakörben megfelelően megindokolható egy ilyen intézkedés, ám ha nincs hatásvizsgálat, biztosan jogellenes a döntés. Munkakörre bontva kell kockázatértékelést végezni.

Az oltásra vonatkozó adatokat a munkáltató kizárólag a veszélyhelyzet alatt kezelheti, a megszűnését követően pedig az összes adatot meg kell semmisíteni. Így viszont a veszélyhelyzet után egy esetleges peres eljárásban a munkáltató nem fogja tudni bizonyítani, hogy miért nem fizetett munkabért egy oltatlan munkavállalónak vagy miért szüntette meg a jogviszonyát. A problémát a munkaügyi vitákban irányadó rövid keresetindítási határidők enyhíthetik - véli állásfoglalásában a Niveus Consulting Group.

A magánszférában kevés munkaadó döntött úgy eddig, hogy a kormány felhatalmazása alapján előírja dolgozóinak a vakcinát. Több nagy cég pedig azt jelezte: nem élnek ezzel a lehetőséggel - írja a Népszava.

A kormány november 1-jétől hatályba lépett rendelete a versenyszféra munkáltatóit feljogosítja arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét a munkavállalók számára. De mi történik azokkal a dolgozókkal, akik nem veszik fel az oltást, milyen hátrányok érhetik őket a jogszabály alapján? Erre adták meg a választ a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői.

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke úgy látja, nem kötelezővé tétellel, hanem inkább "józan ésszel" kellene rábírni a dolgozókat a koronavírus elleni vakcina felvételére. Karsai Zoltán szerint indokolt lenne, hogy ne csak a tömegközlekedésen, hanem az üzletekben is viseljenek maszkot az emberek.

November 1-től ugyan a friss kormányrendelet lehetővé teszi a cégek és a vállalkozások számára, hogy kötelezővé tegyék a koronavírus elleni védőoltás felvételét munkavállalóik számára, az állásinterjún a védettségre vonatkozó kérdés változatlanul kerülendő lesz. Emellett távmunka keretében foglalkoztatottak esetében sem feltétlenül lesz indokolt az oltásra való kötelezés – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás, olvasható az Adó Online-hoz eljuttatott közleményben.