Tavaly a fiatal magyar férfiaknak a 10,1 százaléka nem dolgozott, illetve képzésen és oktatáson se vett részt. A nőknél ez a szám majdnem háromszor ekkora volt.

A munka világában hiába javul folyamatosan a helyzet még mindig messze vagyunk a teljes nemek közötti esélyegyenlőségtől. Ahogy a KSH egyik korábbi kutatása fogalmaz:

A nők továbbra is kisebb arányban aktívak, túlreprezentáltak a részmunkaidős és időszakos foglalkoztatásban, az alacsony bérű szektorokban és foglalkozásokban, kisebb valószínűséggel önfoglalkoztatók, és nagyobb valószínűséggel dolgoznak alkalmazottként, kisebb arányban vezetnek vállalkozásokat, vagy dolgoznak vezető pozícióban, és továbbra is fennmaradtak a női–férfi kereseti különbségek.

Mindez nem csak itthon probléma, hanem egész Európában.

Riasztó adatok

Az Eurostat friss kutatása utánajárt, hogy tavaly a járvány évében miként alakult a fiatal felnőttek foglalkoztatottsága. Egész pontosan a 20 és a 34 év közöttiek helyzetét vizsgálták meg. Mivel a járvány egész ágazatokat döngölt a földbe, aligha lehet meglepő, hogy a munkanélküliség mindenütt nőtt.

Az is kiderült, hogy kivétel nélkül az összes uniós országban a férfiaknak magasabb volt a foglalkoztatottsága mint a nőké. A különbség meglepően nagy. A vizsgált korosztályban a férfiak 13,8 százalékáról lehetett elmondani, hogy nem vettek részt oktatásban vagy képzésben és nem is dolgoztak.

A nőknél ez a mutató 21,5 százalékon állt.

Voltak államok, ahol a különbség a két nem között alig egy-két százalék körül mozgott: ide tartozik Portugália, Luxemburg, Svédország és Litvánia is.

Sajnos hazánk azonban nem szerepelt ilyen jól.

Magyarországon a fiatal férfiaknak a 10,1 százaléka esett ki a munka világából és az oktatásból is, míg a nőknél ez az arány majdnem háromszoros volt: összesen 29,2 százalék.

Ennél már csak Csehországban volt nagyobb a szakadék a két nem között: náluk 5,6 és 29,8 volt a két említett arányszám.

A V4 országokban a nők munkapiaci helyzete egyébként roppant hasonló.

A bérszakadék szerencsére szinte mindenhol szűkül. Viszont vannak tényezők, amelyek miatt a foglalkoztatottság terén a férfiak és a nők közötti különbségek nehezen változnak.

Az egyik ok, hogy a szülői szabadságot szinte mindig a nők veszik igénybe. Ráadásul hiába dolgozna a szebbik nem jó része szívesen részmunkaidőben, nálunk erre nincs annyi lehetőség, mint mondjuk az északi országokban.

Az se segít, hogy a cégeknél sok nő beleütközik az üvegplafon jelenségbe, vagyis megrekednek a középvezetői szinten és a nemük miatt nem tudnak előrelépni.

Már pedig abban, hogy egy nő szülés után visszaakar-e térni a munka világába, a felmérések szerint sok múlik a munkáltató hozzáállásán és nyitottságán is.

A 20-34 év közöttiek közt, akik nem dolgoznak és oktatáson illetve képzésen se vesznek részt (%)

Forrás: Növekedés